Az eLife tudományos oldalon megjelent tanulmányukban emlékeztetettek arra, hogy korábbi kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény azonban mintegy 50 millió évvel korábbi lelet. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely "váratlanul" érte a tudósokat.

Fu Csiang, a Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézet professzora, a tanulmány vezető szerzője elmondta: korábban nem voltak tisztában azzal, hogy hogyan jelentek meg a virágos növények, úgy tűnt, mintha a semmiből tűntek volna elő a kréta időszakban. Erre a rejtélyre csak a legkorábbi fosszilis leletek vizsgálata adhatott választ – fűzte hozzá.

A kutatók 198 egyedi virág 264 példányát tanulmányozták, amelyeket a Nancsing régióban található dél-hsziangsani alakzatban, egy sziklacsoportban találtak. A sziklacsoport arról nevezetes, hogy sok fosszilis maradványra bukkantak már ott az alsó jura korból. A kutatók mikroszkópos vizsgálattal elemezték a fosszíliákat, különböző szögekből és nagyítással magas felbontású képeket készítettek a virágokról. A különböző fosszilis virágok alakjáról, szerkezetéről így nyert részletes információkat arra használták, hogy rekonstruálják, milyen lehetett a Nanjinganthus dendrostyla.

NIGPAS

A zárvatermők legfontosabb ismertetőjegye, hogy a termőlevelek zárt magházzá nőnek össze, és így védik a magkezdeményeket. A tanulmány szerint a rekonstruált virágnak csésze formájú magháza volt, és ebben ültek a magkezdemények. Ez fontos felfedezés, mivel ez bizonyítja, hogy a felfedezett virág zárvatermő volt. Észak–Kelet–Kínában korábban találtak már a középső, késői kréta korból származó zárvatermőket, ám az új felfedezésnek annyi más jellemzője van, hogy a kutatók szerint egy másik zárvatermő nemzetségbe tartozik.

A tudósok most azt szeretnék megérteni, hogy a zárvatermők monofiletikusok-e, ami azt jelentené, hogy a Nanjinganthus lehetett egy közös ős, és innen terjedhettek szét vagy polifiletikusok, azaz több ősre vezethetők vissza, és a Nanjinganthus egy evolúciós zsákutcát jelent, amelynek nem sok köze van a későbbi fajokhoz.

"A zárvatermők eredete régóta sok botanikusnak okoz 'tudományos fejfájást'. Felfedezésünkkel egy lépést tettünk előre a botanikában, és jobban megérthetjük a zárvatermőket. Ez azért is fontos, mert ez lehetővé teszi, hogy hatékonyabban használjuk és vigyázzunk bolygónk növényi alapú forrásaira" – mondta Vang Hszin, a nancsingi intézet professzora.

Más tudósok korábban egy grafikát is közöltek arról, hogyan nézhetett ki a legelső virág a Földön. Itt megnézheti.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.