A bitcoin utódának, a gépek közti világméretű elszámolás eszközének szerepére készül az új digitális valuta, az iota.
Az önvezető villanyautó benyúl a tárcájába és fizet, miután feltankolta magát árammal. Saját pénze van hozzá: olyan valuta, amelyet a gépek világában mindenki elfogad. Ennek a nem is annyira távoli jövőnek az előkészítésén dolgozik a német számítástechnikai ipar egyik sztárja, a 22 éves Dominik Schiener. Nem kevesebbre törekszik, mint hogy világszerte szabványosítsák a dolgok internetének elszámolását. A dolgok internete – közkeletű angol nevén Internet of Things, röviden IoT – azoknak a világhálóra kapcsolódó gépeknek a tömegét jelenti, amelyek üzennek egymásnak, vásárolnak egymástól, sokféle módon együttműködnek. Legismertebb képviselőjük a hűtőszekrény, amely figyeli, melyik enni- és innivaló mikor fogy ki, és kellő időben rendel frisset. Illetve figyeli majd, mert a sokat emlegetett okosfridzsider évek óta csak kiállítási példány.
E tervek megvalósulásának sok akadálya közül az egyik az, hogy miképpen tudják a gépek elszámolni a megrendeléseket. Ezért vezette be Schiener berlini nonprofit vállalkozása az új pénzt. Neve iota, ami a görög ábécé egyik betűjének neve is, ugyanakkor utal az IoT rövidítésre is. Tervét legkésőbb azóta veszik komolyan, hogy a háztartási gépek és autóalkatrészek egyik nagy gyártója, a Bosch jelentős – de meg nem nevezett – értékben vásárolt iotát. Az iota mögötti alapítvány felügyelőbizottságában pedig képviselteti magát a Volkswagen is.
Jellemző az internetgazdaságra, hogy világraszóló tervét Schiener a szűkebb pátriájában, a kissé eldugott Dél-Tirolban kezdte megvalósítani, és csak később költözött Berlinbe, ahol most több mint 50 embert foglalkoztat. Három kutatótársával – David Sonstebóval, Szergej Ivancseglóval és Szergej Popovval – nem is találkozott, hanem a világ más-más részeiből a világhálón dolgoznak együtt.
Az iota a kriptovaluták, azaz a számítógépes titkosításon alapuló pénzek népes családját gyarapítja. Akinek erről a blokkláncalapú bitcoin jut eszébe, az nem téved, de aki nem érti, mi az a blokklánc, az is továbbolvashat: az iotához nem kell se blokk, se lánc. A blokkláncnak ugyanis az egyik nagy előnye – a sok helyen párhuzamosan frissített adatok egyre nagyobb mérete, azaz a blokkok egyre hosszabb lánca – egyúttal a fő hátránya is. A tranzakciók sokáig tartanak, akár tíz percig is, és a részt vevő sok számítógép bonyolult munkája miatt sokba – akár két számjegyű euróösszegekbe – kerülnek, már csak azért is, mert a számításokhoz rengeteg energiára van szükség. A példában szereplő áramtankolás esetében aligha lenne elviselhető, hogy az autó ennyi ideig várakozzon, és a magas tranzakciós költség sem lenne vállalható.
Ezért kerülhet a képbe a Gubanc. Így is fordítható az iota alapjául szolgáló rendszer neve, a nem kevés iróniát tükröző Tangle. Más szóval az iotának a Tangle az, ami a közismert bitcoin esetében a blokklánc. A tangle angolul összegabalyodást, bonyolultságot, kuszaságot is jelent. Pedig a blokklánchoz képest nem is tűnik annyira komplikáltnak – legalábbis amíg bele nem megyünk a matematikai alapjául szolgáló irányított körmentes gráfok rejtelmeibe. Igazából a név csak azt tükrözi, hogy a magyarázó ábrákon sok vonal keresztezi egymást összevissza.
Az iota ma már a világ legnagyobb digitális valutái közé tartozik. Svédországban, ahol – Venezuela után másodikként – dolgoznak egy állami kriptovaluta, a kis összegek gyors elszámolására alkalmas e-korona bevezetésén, a lehetséges technikai háttérre az iota lehet az egyik pályázó. A blokk és lánc nélküli megoldás annyiban azért hasonlít a blokklánchoz, hogy sok részt vevő számítógép tárolja párhuzamosan az adatokat. Ez a megosztott könyvelés (distributed ledger) szavatolja a biztonságot, mert sok helyen egyszerre meghamisítani az adatokat nagyon nehéz lenne.
A fizetés – az autós példánál maradva – úgy zajlik, hogy a tankoló kocsi számítógépe megkap két, nem sokkal korábbi tranzakciót, és a feladata az, hogy ellenőrizze ezeket. Ha ezt megtette, a saját tranzakciója is sorra kerül, azt hasonló módon ellenőrzi több autó (vagy talán hűtőszekrény?) is és így tovább. Másodpercenként több ezer tranzakció lehetséges, és a költségük elenyésző, gyakorlatilag ingyen van. Egészen kis összegű kifizetések is gond nélkül megoldhatók tehát. Ha elég sokan csatlakoznak a rendszerhez, a módszer biztonsága nem marad el a bitcoiné és a többi blokkláncalapú megoldásé mögött.
Szintén autós felhasználás lenne az automatikus konvojok elszámolása. Az országúti kísérletek szintjén már működő rendszer lényege, hogy az oszlop elején ember vezeti az autót (leginkább kamionokról van szó), a mögötte száguldókat már robot irányítja. A járművek így szorosan egymás mögött, csekélyebb légellenállással, egyenletes sebességgel és persze kevesebb munkabérrel terhelve, egyszóval sokkal gazdaságosabban közlekednek. A hátul haladók megtakarításának egy része a vezető jármű jogos díja. Ezt is el lehetne számolni iotában.
Érdekes, és egyelőre beláthatatlan újítás, hogy az iotát világméretű adatkereskedelemre is alkalmassá próbálják tenni a hálózatba kötött gépek, kütyük között. Az ősszel létrehozott piactérhez olyan nagy nemzetközi cégek csatlakoztak, mint a Deutsche Telekom, a Bosch, a Microsoft, a PwC, az Accenture és a Fujitsu. Elképzelésük alapja, hogy az IoT rengeteg kütyüje világszerte elképesztő mennyiségű adatot gyűjt, és ezek szinte teljes egészében kárba vesznek a köz szempontjából, hiszen egyelőre nincs mód a pénzzé tételükre. David Sonstebo példája szerint az iota segítségével viszont már bárki eladhatja – alkalmanként pár fillérért – a házi digitális időjárás-állomásának adatait klímakutatóknak.
| Adatkezelés |
A bitcoin és a más kriptovaluták mögötti számítógépes rendszer nemcsak elszámolásra jó, hanem például könyvelésre, okosszerződésekre, áruk útjának nyilvántartására is. Az okosszerződések úgy működnek, hogy határidős vagy más, valamilyen feltétel bekövetkezéséhez köthető ügyletek automatikusan végbemennek, pillanatok – és nem napok – alatt elszámolhatóak, illetve ellenőrizhetőek. A lényeg, hogy a szerződés feltételeit az összes érintett egyetértése alapján programozzák. Azután, a feltételek teljesülése esetén, a szerződés megfelelő pontjai már automatikusan teljesülnek. Elképzelhető például, hogy aki nem fizeti ki egy lízingelt autó esedékes díját, annak automatikusan mozgásképtelenné válik a kocsija, vagy hogy az átutalás, kártyás fizetés nem teljesül, ha a szülőktől kapott pénzt a diák nem lakbérre vagy könyvekre költi, hanem szórakozásra. Néhány példa: – Az Iota Alapítvány iotaalapon segíti a Refunite szervezetet annak az adatbanknak a működtetésében, amellyel megpróbálják egyesíteni a menekülés miatt szétszakadt családokat. – A Kodak blokkláncalapon tartja nyilván a közlésre szánt fotók szerzői jogát, és felhasználás esetén saját kriptovalutájával (Kodakcoin) számol el. – A brit Everledger már több mint egymillió gyémánt adatait tartja nyilván blokkláncban, így kereskedők és biztosítók azonosíthatják a köveket. – Élelmiszerek eredete hasonlóképpen másodpercek alatt igazolható. Az amerikai Wal-Mart áruházlánc például mangókkal kezdte a kísérletezést. – Az IBM és a holland Maersk szállítmányozó a hűtőkonténerek útjának nyomon követésére dolgoz ki rendszert. – Az OpenBazaar internetes piactér – az eBaytől vagy a Vaterától eltérően – közvetítő nélkül, blokkláncalapon intézi az adásvételt. – A Giftcoin blokkláncalapon teszi nyilvánosan ellenőrizhetővé, mire fordítják az adományokat a segítő civil szervezetek. – Ha két óránál többet késik a repülő, automatikusan jóváíródik az utas számláján a malőr esetére járó kárpótlás. A francia Axa biztosító blokkláncalapú okosszerződésre alapozza, és kísérletképpen néhány tengerentúli járatnál alkalmazza a módszert. A gépek érkezése, a késést esetleg indokló időjárási viszonyok és minden más szükséges adat folyamatosan bekerül a blokkláncba, és amikor jogos a kárpótlás, az átutalás automatikusan teljesül. |
A cikk a HVG 2018/16. számában jelent meg.
Soha ennyi ígéret nem hangzott el még a pártvezetőtől, mint Nagykanizsán. A részletek ugyan még homályban maradtak, de kiderült, hogyan készülnek a forró őszre Magyar Péterék.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
Holland kutatók az ivással kapcsolatos szubjektív testi érzések nyomába eredtek.
Az egészségügyi államtitkár anyja egyszer megpofozta Gyurcsányt.
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia „teljesen nyilvánvalóan hergel és uszít”.
