Szakértő: Nem mindig etikus az etikus hacker

„Szögezzük le, hogy hackelni, mások rendszereit feltörni, tönkre tenni, adatokat lopni, vagy módosítani, alapvetően illegális tevékenység. Magyarországon is, mint sok más országban, a számítógépes bűncselekményeket a törvény bünteti” – olvasható a Quadron kibervédelmi cég közleményében, amelyet, bár ezt nem nevezték meg, alighanem a napokban újból felkapott, a telekomos hacker ügyének apropóján adtak ki éppen most.

Hogy mitől lesz egy hacker etikus? „Nos egyszerűen attól, hogy az informatikai rendszer tulajdonosától van felhatalmazása ezt a bizonyos rendszer megtámadni, tesztelni, hibákat keresni, oda betörni, jogosultságokat megszerezni. Sőt, ha a megbízó erre felhatalmazást ad, akkor bizonyíték gyanánt adatokat megismerni, megszerezni vagy megváltoztatni. Rendkívül fontos, hogy az etikus hacker a tevékenységét minden esetben dokumentálja, a megszerzett információkkal nem él vissza, a hibákról, biztonsági résekről értesíti a megrendelőt, és azt is megmondja, hogy hogyan lehet a hibákat kijavítani” – hangsúlyozza Solymos Ákos.

A szakember szerint

az olyan esetekben, melyekben a hackernek nincs felhatalmazása, hanem saját elhatározásból programhibákat keres, kihasznál, biztonsági intézkedéseket kijátszik satöbbi, akkor nem etikus. Még akkor sem, ha erről utólag, vagy közben értesíti az adott rendszer tulajdonosát.

Solymos szerint azért baj, hogy a felsorolt dolgokat csak utólag tesz meg, mert a felhatalmazás természetesen nem csak egy papír aláírásáról szól, hanem adott esetben arról is, hogy a megbízó is felkészült arra, hogy meg fogják támadni, valami probléma lehet, akár leállhat egy rendszer vagy szolgáltatás, vagy adatvesztés következik be.

„Ha erről utólag szól valaki, akkor lehet, hogy már késő.”

„Persze vannak olyan betörési tesztek, ahol kifejezetten az a cél, hogy a megbízó biztonsági rendszerei és szakértői észreveszik-e a támadást, és ha igen, hogyan reagálnak rá, de a lényeg ebben az esetben is az, hogy a megbízónak tudnia kell előre, hogy ki, milyen rendszert, milyen módszerekkel próbál feltörni” – teszi hozzá a szakértő.

Az interneten számos ingyenes és fizetős program, tudásbázis van a hackelések legkülönbözőbb fajtáira, amelyek mindenki számára elérhetőek és vannak, akik ezeket el is kezdik használni. De a legtöbben nem tudják, hogy mindez akkor és csak akkor lesz etikus, ha az informatikai rendszer tulajdonosa erre előre felhatalmazta őket. Ilyen felhatalmazás lehet még az egyre népszerűbb hibavadász program (bug bounty) meghirdetése is.

Solymos szerint ezek a szabályok nagyon szigorúan veendők, mert ha a hibabejelentő nem tartja be őket – például ha szerinte lassú a hibajavítás, és azt gondolja, hogy ha a sajtónyilvánosság elé tárja a problémát, akkor gyorsabb lesz a foltozás –, akkor „oda az etikusság és jönnek a büntetőtörvénykönyvi paragrafusok”.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.