A New York-i Rockefeller Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint az egyiptomi csípőszúnyog nőstényei leküzdhetetlen vágyat éreznek az emberi vér iránt, mivel az olyan proteineket tartalmaz, amelyekre a rovaroknak szükségük van a petéik lerakásához. Miután a rovar jóllakott, csak napok múlva érez újra késztetést az emberi vér iránt.

Amikor a kutatók az embereknél alkalmazott elhízásellenes gyógyszert tartalmazó sóoldatot adtak a nőstény szúnyogoknak, azt tapasztalták, hogy a rovarok étvágya csökkent, mert a szúnyogok „jóllakottnak” érezték magukat. A kutatást vezető Leslie Vosshallt idézve a The Atlantic azt írja: a kutatók eredetileg viccből indították a kísérletet, így maguk is meglepődtek, amikor működött.

„A feltételezésünk az volt, hogy az emberi gyógyszerek esetleg megölik a rovart, vagy nincs hatásuk.”

Ezután letesztelték a szúnyogok összes neuropeptid-receptorát a gyógyszerrel, hogy megnézzék, melyik az az egy közülük, amely a rovarok étvágyának szabályozásáért és kikapcsolásáért felelős. Ennek ismeretében pedig a szakemberek már meg tudták állapítani, hogy ez a receptor hol termelődik a rovarok szervezetében és miként aktiválódik a táplálkozási szokásaik kontrollálása érdekében.

[Ebből meg fogja érteni: ennyit (nem) lát a világból egy macska, egy légy és egy szúnyog]

A Cell című folyóiratban publikált tanulmány szerint, mivel az emberi gyógyszerek használata nem lehetséges a szabadban – az emberekre gyakorolt esetleges mellékhatások miatt –, ezért a kutatóknak több százezer apró molekulát kellett átvizsgálniuk, hogy találjanak egy olyat, amely aktiválja a szúnyogokban az érintett receptort, ám az embereknél nem fejti ki a hatását. Végül sikerült találniuk hat olyan vegyületet, amely képes elnyomni a rovarok étvágyát.

„Kezdünk kifogyni az ötletekből, hogy miként lehetne kezelni a betegségeket terjesztő szúnyogokat, ez azonban egy teljesen újfajta megközelítése a problémának” – mondta Leslie Vosshall. „Ha ma rá tudnám venni a világ összes szúnyogját, hogy igya meg a vegyületünket, akkor mindegyikük étvágytalanná válna 2-3 napra” – tette hozzá a szakember, hangsúlyozva, hogy kevesebb szúnyogcsípés kevesebb új megbetegedést jelentene.

A kutató ugyanakkor elmondta, hogy még nagyon messze vannak a módszer éles bevetésétől, és ha egyszer erre sor kerül, akkor is szükség lesz különböző kiegészítő stratégiákra.

[Az ember ősellensége: a szúnyog – Mit tehetünk ellene? Működnek-e a szúnyogriasztó appok?]

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.