A Microsoft még 2018 májusában több mint 11 ezer internetezőt vont be a felmérésébe, hogy kiderüljön, kire hogyan hat az internet, és mennyire érzünk fájdalmat, ha egy-egy negatív dolgot tapasztalunk. A beszámoló szerint globálisan az internetezők mintegy harmada érez mérsékelt vagy erős fájdalmat ilyenkor, 5 százalékuk viszont úgy nyilatkozott, elviselhetetlen fájdalomtól szenved.

A Digital Civility Index (DCI) nevű mutató azt hivatott mérni, hogy a felhasználók milyen arányban találkozhatnak trollkodással vagy épp gyűlöletbeszéddel. Ezek alapján a mutató 66 százalékon állt meg, ami 2 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi mérés idején volt.

Pexels / Kaique Rocha

A vállalat Civility, Safety & Interaction Online felmérése szerint a 2000-es években születettek, valamint a tizenéves lányok körében a legmagasabb mind a kockázat, mind pedig a megvalósult netes bántalmazás/zaklatás. Előbbi csoport esetében 42, utóbbinál pedig 44 százalékuk érzett erős fájdalmat a negatív tapasztalatok után.

Az Y generáció tagjai éreznek a legkevésbé fájdalmat (24 százalékuk), az X generáció szülöttei pedig a 32 százalékkal valahol a kettő között helyezkednek el.

A Microsoft felmérésében Magyarország is szerepelt, amely valamelyest eltér a globális eredménytől. A beszámoló szerint a hazai válaszadók 46 százaléka élt át mentális vagy fizikai fájdalmat a netezés következményeként. Igazán súlyos lelki gyötrelmeket az online zaklatás nálunk lényegesen kevesebb embernek okoz, mint a világon máshol: a netezők 16 százalékának a globális 28 százalékkal szemben.

Shutterstock

Míg globálisan az ilyen zaklatások több mint negyede (28 százalék) barátoktól és családtagoktól érkezik, Magyarország ebben a tekintetben is eltér a nemzetközi trendtől: nálunk ez az arány "csupán" 11 százalék, azaz az online zaklatók nagy többsége idegen.

A tavalyihoz képest valamivel többen mondták Magyarországon azt, hogy veszélyek leselkednek rájuk a kibertérben. Különösen a 2000 után születettek és az idősek (50-74 évesek) vannak kitéve az online bántalmazásnak, és ez az ő mentális, pszichés, sőt fizikai állapotukat érinti a legsúlyosabban. Ezzel magyarázható, hogy a tinédzserek nálunk világviszonylatban is kiemelkedő arányban fordulnak a családtagjaikhoz (45 százalék, globális átlag: 42 százalék) vagy felnőttekhez (32 százalék, globális átlag: 28 százalék) segítségért az világhálón átélt kellemetlen élmények miatt.

SXC

A 2018-as kutatás néhány magyarspecifikus tényezőre is rávilágít. Nálunk a neten böngészők csaknem háromnegyede (73 százalék) számolt be arról, hogy kéretlen szexuális tartalmú üzeneteket, képeket kapott (globális átlag 67 százalék), valamint arról, hogy sokan szeretnének – többszöri elutasítás után is – kapcsolatba lépni velünk. Ilyen a magyar válaszadók csaknem felével, 44 százalékával fordult elő (globálisan: 36 százalék), és a válaszok szerint jóval gyakrabban találkozunk álhírekkel is: a magyar netezők kétharmada, 67 százaléka érintett (globálisan: 57 százalék).

Marabu / hvg

A személyes adatainkat is többször próbálják kicsalni adathalászok, mint a világ más részein: ilyenről a hazai válaszadók több mint a fele, 52 százaléka vallott (globálisan: 42 százalék). Ezektől eltekintve a globális felmérés átlagadataival közel megegyező eredményeket produkáltunk a felmérésben.

És hogy miként reagálnak a netezők az online zaklatásra, kockázatokra és a durvuló hangnemre? Ahogy máshol, úgy Magyarországon is egyre többen hagyják el a közösségi média felületeit. Akik maradnak, azoknak a harmada (32 százaléka) alkalmaz erősebb biztonsági beállításokat a közösségi médiában – bár ezek aránya 8 százalékkal csökkent a tavalyi adathoz képest. Egyre többen, de még mindig kirívóan kevesen vannak ugyanakkor azok, akik nagyobb tiszteletet tanúsítanak mások iránt az online közösségi térben (16 százalék).

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.