Próbáljon csak drónnal a Puskás Ferenc Stadion fölé repülni. Nem fog sikerülni, legalábbis akkor biztosan nem, ha DJI drónnal tenné. A kínai eszközgyártó által gondozott globális no-fly zone (tiltott légtér) adatbázis típusokra lebontva tartalmazza, melyik drónnal hol tilos röpködni.
Közel sem minden drón tájékozódik azonban efféle adatbázisokból. Pedig az ilyen megoldások fontosságával már nemcsak a szakma, hanem a tájékozott laikus is tisztában van. Az elmúlt hónapokban két londoni repülőtér, a Gatwick és a Heathrow forgalmát kellett többször is órákra felfüggeszteni, mert valaki pilóta nélküli repülő eszközt keringetett a reptér körül. Az ilyen attrakciók eredményét a pilótával repülő eszközök, azaz az utasszállító gépek utasai és üzemeltetői is megérzik: a forgalmas repterek üzemszünete az utazni vágyó tízezrek számára okoz többórás késéseket, a légitársaságok pedig sok százmilliós károkat szenvednek el. És még mindig csak a legjobb esetről beszélünk, amelyben nem fajul életveszélyessé a helyzet.
Az illegális drónhasználat közel sem csak afféle nyugati huncutság. A HungaroControl januárban közzétett adatai szerint Magyarországon egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma. Először 2017-ben jelezték a magyar légtérben repülő gépek pilótái, hogy drónnak látszó tárgyat láttak a repülők közelében. Abban az évben három ilyen eset volt, tavaly pedig már tizenhárom. Az eddigi egyik legkirívóbb eseményre 2018 novemberében került sor, amikor egy Budapestre érkező járat pilótája arról számolt be, hogy egy drón mindössze hatvan méterrel volt a landoló repülőgép alatt.
A felelőtlen drónozók elleni lehetséges védekezési módokról és a hazai helyzetről bővebben olvashat a HVG hetilap e heti számának Tech + tudomány rovatában.
