szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Csont- és fogfosszíliák kerültek elő egy Fülöp-szigeteki barlangból, amelyek a kutatók szerint egy eddig nem ismert emberfajhoz köthetők.

Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából, és elfoglalták az egész világot. A kutatók az új fajt Homo luzonensisnek, luzoni embereknek nevezték el, mivel a Fülöp-szigeteki Luzon sziget északi részén fekvő Callao-barlangban találtak rá a maradványokra.

A fosszíliák az új faj legalább három egyedének – két felnőtt és egy fiatal – maradványai. A kutatók ugyan nem tudtak DNS-t kivonni a fosszíliákból, de megállapították, hogy a luzoni emberek egyike 67 ezer éve élt, a másik 50 ezer éve – olvasható a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. A luzoni ember a fogai alapján kisebb lehetett, mint a Homo sapiens, azt azonban nem tudni, hogy olyan kicsi volt-e, mit a hobbit, amely nagyjából egy méter magas lehetett.

A kutatók 2003-ban a Fülöp-szigeteki Flores-szigeten bukkantak rá a Homo floresiensis, a floresi ember vagy közismert nevén hobbit fosszíliáira, ez a hely mintegy háromezer kilométerre van a luzoni Callao-barlangtól. Arra azonban a paleontológusok nem találtak bizonyítékokat, hogy a két faj szoros rokonságban állt vagy egyáltalán kapcsolatban lehetett egymással. Pedig a luzoni ember nemcsak a hobittal élt egy időben, de a ma élő emberrel, a Homo sapiensszel, amely mintegy 300 ezer éve jelent meg Afrikában.

A tudósok nem zárták ki, hogy a mai ember megjelenése a délkelet-ázsiai térségben hozzájárult a luzoni ember kihalásához. A hobbit is mintegy 50 ezer éve tűnt el a térségből, akkor, amikor a Homo sapiens megérkezett oda. A luzoni és a floresi felfedezések azt bizonyítják, hogy az ember evolúciója jóval bonyolultabb, mint korábban gondolták, Ázsia új "meglepetéseket tár fel", és lehetséges, hogy még újabbak jönnek – közölték a kutatók.

Néhány anatómiai jellemzője hasonlított a Homo sapiensre, de a hobbitra is. Más jellemzői annyira archaikusak, hogy az Australopithecusra, az emberi fejlődés egy korábbi ágához tartozó emberelődre hasonlítanak, amely mintegy kétmillió éve kihalt, de találtak a Homo nem első képviselőjére, a Homo habilisre és a Homo Erectusra, a felegyenesedett emberre utaló jellegzetességeket is.

Florent Detroit, a párizsi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint nem tudni, hogy a luzoni ember milyen rokonságban áll a többi emberfélével. Feltevése szerint akár a Homo erectustól származhat, amely Luzon szigetére érkezett a tengeren keresztül. Az Afrikában mintegy 1,5 millió  évvel ezelőtt megjelent felegyenesedett ember eljutott Ázsia és Európa területeire is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az ünnepekre is maradnak a szigorú korlátozások Németországban

Az ünnepekre is maradnak a szigorú korlátozások Németországban

Mit gondol, hogyan tálalják a Fidesz-közeli lapok a Szájer-ügyet?

Mit gondol, hogyan tálalják a Fidesz-közeli lapok a Szájer-ügyet?

Catherine O'Hara újraalkotta a Reszkessetek betörők! ájulós jelenetét

Catherine O'Hara újraalkotta a Reszkessetek betörők! ájulós jelenetét