Új, eddig ismeretlen emberfaj nyomaira bukkantak a Fülöp-szigeteken
Csont- és fogfosszíliák kerültek elő egy Fülöp-szigeteki barlangból, amelyek a kutatók szerint egy eddig nem ismert emberfajhoz köthetők.
MTI / hvg.hu
Az emberfélék családjának egy eddig ismeretlen, kihalt faját azonosították kutatók a Fülöp-szigeteki Callao-barlangban feltárt tizenhárom darab csont- és fogfosszília alapján. Ezek az előemberek abban a korban éltek, amikor az emberfélék kirajzottak Afrikából, és elfoglalták az egész világot. A kutatók az új fajt Homo luzonensisnek, luzoni embereknek nevezték el, mivel a Fülöp-szigeteki Luzon sziget északi részén fekvő Callao-barlangban találtak rá a maradványokra.
A fosszíliák az új faj legalább három egyedének – két felnőtt és egy fiatal – maradványai. A kutatók ugyan nem tudtak DNS-t kivonni a fosszíliákból, de megállapították, hogy a luzoni emberek egyike 67 ezer éve élt, a másik 50 ezer éve – olvasható a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. A luzoni ember a fogai alapján kisebb lehetett, mint a Homo sapiens, azt azonban nem tudni, hogy olyan kicsi volt-e, mit a hobbit, amely nagyjából egy méter magas lehetett.
A kutatók 2003-ban a Fülöp-szigeteki Flores-szigeten bukkantak rá a Homo floresiensis, a floresi ember vagy közismert nevén hobbit fosszíliáira, ez a hely mintegy háromezer kilométerre van a luzoni Callao-barlangtól. Arra azonban a paleontológusok nem találtak bizonyítékokat, hogy a két faj szoros rokonságban állt vagy egyáltalán kapcsolatban lehetett egymással. Pedig a luzoni ember nemcsak a hobittal élt egy időben, de a ma élő emberrel, a Homo sapiensszel, amely mintegy 300 ezer éve jelent meg Afrikában.
A tudósok nem zárták ki, hogy a mai ember megjelenése a délkelet-ázsiai térségben hozzájárult a luzoni ember kihalásához. A hobbit is mintegy 50 ezer éve tűnt el a térségből, akkor, amikor a Homo sapiens megérkezett oda. A luzoni és a floresi felfedezések azt bizonyítják, hogy az ember evolúciója jóval bonyolultabb, mint korábban gondolták, Ázsia új "meglepetéseket tár fel", és lehetséges, hogy még újabbak jönnek – közölték a kutatók.
Néhány anatómiai jellemzője hasonlított a Homo sapiensre, de a hobbitra is. Más jellemzői annyira archaikusak, hogy az Australopithecusra, az emberi fejlődés egy korábbi ágához tartozó emberelődre hasonlítanak, amely mintegy kétmillió éve kihalt, de találtak a Homo nem első képviselőjére, a Homo habilisre és a Homo Erectusra, a felegyenesedett emberre utaló jellegzetességeket is.
Florent Detroit, a párizsi Természettudományi Nemzeti Múzeum kutatója, a tanulmány egyik szerzője szerint nem tudni, hogy a luzoni ember milyen rokonságban áll a többi emberfélével. Feltevése szerint akár a Homo erectustól származhat, amely Luzon szigetére érkezett a tengeren keresztül. Az Afrikában mintegy 1,5 millió évvel ezelőtt megjelent felegyenesedett ember eljutott Ázsia és Európa területeire is.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
