Ember a Holdon
1969. július 20-án az amerikai Apollo-program legénységének két tagja, Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin elsőként lépett a Holdra. Fél évszázad elteltével újra kiújult a verseny a Hold meghódításáért, de ezúttal már nagyobb a tét. Cikksorozatunkban áttekintjük a Hold-kutatás 50 éves történelmét és felvázoljuk az égitest kolonizálásának lehetséges forgatókönyveit.
Kína az év elején már sikerrel teljesített egy olyan missziót az űrben, ami eddig még senkinek sem sikerült: egy űrszondával leszálltak a Hold távoli oldalán. A távol-keleti ország azonban nem áll itt meg, és már azt tervezi, miként építi meg az első Hold-bázist.
A kínai állami Xinhua hírügynökség a napokban számolt be arról, hogy az ország Űrügynökségének vezetője, Zhang Kejian arról beszélt, a következő nagy projektjük a Hold-bázis megépítése lesz. Ennek részeként elindítanák a Csang'o-4 űrszonda utódját, a Csang'o-5-öt, amely a Holdra leszállva kőzetmintát fog gyűjteni, majd visszatér azokkal a Földre. Ha minden jól megy, 2019 végén már útnak is indulhat az űrszonda – írja a BGR.
A bázisról egyelőre nem árultak el túl sokat, annyit viszont tudni, hogy a Hold déli sarkának közelében építenék fel, ami kutatóállomásként üzemelne. Mindezt
10 év leforgása alatt akarják összehozni,
vagyis 2030-ra már állhat az első (kínai) Hold-bázis.
Hasonló projekten dolgozik egyébként a NASA is. Az amerikai űrügynökség tervei szerint ugyanis a Holdról indulhatna útnak az az egység, amelynek célja a Mars lesz.
Hogy ezek a tervek megvalósulnak-e, az egyelőre még kérdéses, de könnyen lehet, hogy az egyéni megoldások helyett egy több nemzeten átívelő összefogásra lesz szükség, hogy sikerüljön a küldetés.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
