A Corentin Loron, a belga Lüttichi Egyetem tudósa vezette kutatócsoport a gomba számos példányát találta meg Kanada északnyugati részének palás kőzetében.
"Mivel az O. giraldae gomba a Grassy-öböl alacsony vízállású területén, a torkolati palás kőzetben konzerválódott, valószínű, hogy a gomba torkolati környezetben élt" – írták a szakértők a Nature tudományos lapban bemutatott tanulmányukban. A területen élő egyéb élőlények szerves hulladékának felhalmozódása segíthette a gombák növekedését és terjedését. Az O. giralda a kutatók szerint nagy hasonlóságot mutat egy olyan gombacsoporttal, amelyhez a tömlősgombák és a bazidiumos gombák is tartoznak.
Loron et al. / Nature
A gombák többek között a szerves anyagok lebontása, szimbiózisokban való részvételük és a foszfát megkötése révén kulcsfontosságúak a biológiai körforgás biztosításában. Fontos szerepet játszhattak a szárazföld meghódításában is. A gombák javították a talaj minőségét, a tápanyagfelvételt és a föld feletti produktivitást is,
hozzájárultak ahhoz, hogy idővel a növények meghódíthassák a szárazföldet.
Loron és kollégái a fosszíliák alatt lévő talaj korát urán-ólom kormeghatározással egymilliárd-tízmillió évre tették. A fosszíliák feletti réteg szerves anyagát rénium-ozmiumos kormeghatározással 892 millió évben határozták meg. A megkövesedett Ourasphaira giraldae gomba eszerint 0,9-1 milliárd éves lehet. Az eddigi legrégebbi, egyértelműen azonosított és meghatározott korú gombákat 410, illetve 450 millió évesként határozták meg.
Loron et al. / Nature
Azt, hogy valóban egy gombáról van szó, a tudósok a formák és finomszerkezetek elemzése, valamint spektroszkopikus mérések alapján állapították meg. A kétrétegű sejtfalakban a tudósok spektroszkóp segítségével kitin és kitozán szerves anyagok jelenlétét mutatták ki. A cellulóz, mely a növényi sejtfalak fő alkotóeleme, nem fordul elő az Ourasphaira giraldae sejtfalában.
A kutatók úgy vélik, hogy a vizsgálati módszerek fejlődésével a jövőben több nagyon régi gombafosszíliát fedezhetnek fel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
