India nagyravágyó űrkutatási programot jelentett be csütörtökön, amelyben saját űrállomás megépítése, valamint a Nap és a Vénusz kutatására indított missziók is szerepelnek.
A második, régóta késlekedő, Csandrajáan-2 nevű űrszondát július 15-én indítja el a Holdra India – közölte sajtótájékoztatóján Kailaszavadivu Szivan, az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) igazgatója. A misszió csúcspontja szeptember 6-án vagy 7-én lesz, amikor az űrszonda leszáll a Hold árnyékos oldalán. "Sok tudományos felfedezést várunk ettől a küldetéstől" – mondta Szivan.
Űrhajós világűrbe juttatását 2021 decemberére tervezik, az előkészületek szintén folynak.
A Nap kutatására hivatott Aditja L-1 missziót a tervek szerint 2020 első félévében indítják. A program keretében napkörüli pályára állítják a Felszabadítási Pont 1. nevű műholdat, amely a napkoronát tanulmányozza majd.
[Megnyitja a turisták előtt a Nemzetközi Űrállomás kapuit a NASA]
A Vénusz bolygó tanulmányozására tervezett küldetést várhatóan két vagy három éven belül indítják. "A Vénusz magas hőmérsékletű égitest, és sok misszió kudarcba fulladt, mi sikerre szeretnénk vinni a miénket" – mondta Szivan. Az űrhajó több mint 20 különböző berendezést szállít majd.
A Hold kutatásához és az űrhajósok utazásához várhatóan az ISRO által kifejlesztett GSLV rakétákat használják majd.
Ha máskor is tudni szeretne az űrbéli történésekről, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Ezúttal üres volt a csomagtartó.
Az okok most egyértelműek.
Pénteken Genfben találkozik az iráni külügyminiszter brit, francia és német kollégáival, valamint az EU külügyi képviselőjével.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
