Az eddiginél is nagyobb poloskainvázió közeleg?

A poloskák terjedéséről és a magyarországi helyzetükről kérdezte meg az Agrároldal Vétek Gábor okleveles kertészmérnököt, növényvédő mérnököt, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének munkatársát. A szakember szerint a poloskáknak számos családja van, mint például a pajzsos-, a címeres- vagy a csipkéspoloskák. Több családban is találhatunk olyan fajokat, melyek korábban nem voltak jelen Magyarországon.

Közülük jellemzően a nagyobb termetű, és mindenfelé, különösen a városi környezetben is megtalálható poloskafajok váltak közismertté, mint például a 2000-es évek környékén azonosított, zöld színű vándorpoloska, vagy a 2013-ban megtalált ázsiai márványospoloska.

[A tudósok rájöttek, hogyan lehet távol tartani a poloskákat a lakástól]

Vétek szerint az ázsiai márványospoloska urbánus környezetben is megtalálja az életfeltételeit, ráadásul az őszi időszakban előszeretettel húzódik be a lakásokba. "Innentől kezdve pedig előbb-utóbb mindenki találkozhat vele" – tette hozzá. A márványpoloska alatt egy „potyautas” vagy „stoppos” fajt értünk, ami azt jelenti, hogy a legkülönfélébb áru- vagy személyszállító eszközökbe behúzódva, azokban megbújva, a világon bárhová elhurcolható.

"Az utóbbi két évben már az ország számos pontján jelen volt, illetve van. Vannak olyan területek is, ahol előfordulása tömegesnek mondható. Ilyen például Budapest, Pest megye térsége, Pécs környéke, de akár Győr, Szolnok vagy Szeged térségét is említhetnénk. Városi környezetből sok adatunk van, ugyanakkor a mezőgazdasági területeken való jelenlétéről és károkozásáról egyelőre még kevesebbet tudunk, bár a főváros tágabb térségéből kaptunk már egyértelmű hírt arról, valamint magunk is tapasztaltuk, hogy megjelent egyes gyümölcs- és zöldségkultúrákban, és a termésen kárt okozott".

MTI / Kovács Attila

Vétek szerint a vándorpoloska eredetileg szubtrópusi, trópusi faj, nálunk nem honos, de Európa mediterrán régiójában feltételezhetően az. "Fokozatosan húzódik kontinensünkön észak felé", azóta pedig ország számos pontján megtelepedett. "2014-ben pedig megtaláltuk Szlovákia déli részén is. Mára már ott is tömeges előfordulású".

A kérdésre, hogy mi várható idén, mire kell felkészülni, a docens úgy felelt:

Augusztus-szeptemberre várhatóan egyre feltűnőbb lesz a jelenlétük. Már most is jelen vannak mindenhol, de ahhoz képest, ami most van, rosszabbra lehet számítani az elkövetkező két hónapban.

"A széles hatásspektrumú növényvédő szerek hatékonyak ellenük, de ezek felett részben méhveszélyességi, részben egyéb okok miatt eljárt az idő. A piretroidok, mint még a kezünkben maradó lehetőség, kellően hatékonyak, de a hasznos élő szervezetekre ezek is kockázatot jelenthetnek, tehát ilyen szempontból sajnos nem túl jók a kilátások" – mondta a védekezésről Vétek. Szerinte a fizikai távoltartás jelenthet egyfajta megoldást.

[Ezekben a hetekben fejlődik ki a poloskák második generációja]

"Például a precízen felhelyezett szúnyogháló szóba jöhet lakások esetében. Termesztőlétesítményeknél pedig olyan hálóval lehet próbálni felszerelni a nyílászárókat és egyéb szellőző felületeket, amely a növénykultúra egészséges fejlődéséhez szükséges légmozgást még nem korlátozza, de a poloskák – beleértve a kisebb termetű lárvákat is – nem férnek át rajta".

A háztartási rovarölők kapcsán azt mondta, mivel jellemzően piretroid hatóanyagot tartalmaznak, a poloskákra is hatékonynak kell lenniük. "Ha a szer nem hat, akkor annak inkább az lehet az oka, hogy csak azt hisszük, hogy nem hatott rá. Tehát például lefújunk egyet, és egy másikat vesszük észre egy kicsivel később, vagy nem a megfelelő helyeket fújtuk be, nem a gócokat, stb". Vétek szerint ezek a szerek érintő hatásúak, tehát vagy át kell mennie a kezelt felületen a rovarnak, vagy közvetlenül rá kell kerülnie a poloskára a szernek. "Mindezek mellett ezektől a készítményektől ne várjuk, hogy hetekig, hónapokig hassanak" – figyelmeztetett Vétek Gábor.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.