A klímaváltozás miatt gyorsul a víz körforgása, ezért – hosszú távon – több árvízre kell számítani Magyarországon – mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára hétfőn az M1-en.
Az NKE víztudományi karának oktatója hozzátette: az árvizek számának növekedésére "az évszázad végéig" mindenképpen fel kell készülni, és a tervezés alapjait le kell fektetni. Azzal kapcsolatban, hogy kedden árvízvédelmi konferenciát rendeznek Budapesten Homokzsáktól a drónokig címmel, hangsúlyozta: paradigmaváltásra van szükség az árvízvédelemben.
A tanácskozás címére utalva a professzor kifejtette, hogy a homokzsákoktól az új technológiákig mindent be kell vetni az árvizek ellen. Utóbbiak között a drónok, az űrfelvételek és a "numerikus módszerek" alkalmazását említette. A víz szempontjából releváns adatok száma nagyságrendekkel nőtt, ezért a mesterséges intelligencia, a big data, a nagyon gyors adaptív algoritmusok mára a gyakorlati alkalmazás részévé váltak – jelezte.
Szöllősi-Nagy András ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon árvíz immár ötven éve nem követelt halálos áldozatot, ami annak köszönhető, hogy a magyar árvízi védekezés a legjobb Európában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Akár nyáron, akár télen fogadják el a költségvetést, az abban leírt számokat szinte heti rendszerességgel írják át, és a fontos gazdasági előrejelzéseket is csak néha-néha sikerül eltalálni. Már most, az év felénél látszik, hogy így lesz ez 2025-ben is.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
A kormányoldal megpróbál egy olyan narratívát költeni a szombati tüntetésről, amelyben logikai gubanc van.
