Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Az oltóanyagot a Moderna amerikai gyógyszergyártó és az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) készítette, a massachusettsi cambridge-i székhelyű biotechnológiai cég még február végén elküldte az oltóanyag első ampulláit az Allergia és Fertőzőbetegségek Nemzeti Intézetének (NIAID) tesztelésre.
A klinikai próbákat egy seattle-i kutatóintézetben folytatják, ahol 45 fiatal, egészséges önkéntes kap különböző adagokban a vakcinából. A résztvevők semmiképpen sem fertőződhetnek meg a vakcinától, mivel az nem tartalmazza magát a vírust.
A kutatók néhány száz vagy néhány ezer nukleotid alapegységből álló lineáris polimer molekulát használtak, amely a genetikai információt közvetíti a DNS-től a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz, utánozva egy természetes fertőzést egy erőteljes immunválasz stimulálására. Az oltóanyag az új koronavírusban és más koronavírusokban – mint a SARS és a MERS – lévő tüskés fehérjét másolja.
A klinikai teszteléssel ellenőrzik, hogy a vakcinának nincsenek-e aggodalomra okot adó mellékhatásai, valamint meghatározzák a későbbi tesztek céljait.
Anthony Fauci, a NIAID igazgatója korábban arról beszélt, hogy
az első eredményeket nyár közepére várják a szakemberek.
Megjegyezte, hogy az oltóanyagot igen gyorsan fejlesztették ki, ennek ellenére széles körben csak jövőre lehet majd alkalmazni.
A Johns Hopkins Egyetem legutóbbi adatai szerint a világ 148 országában és térségében már több mint 169 ezer koronavírus-fertőzött van, a járvány 6500 ember halálát okozta. A megbetegedések óriási többsége enyhe lefolyású. A WHO szerint utóbbiak mintegy két hét alatt épülnek fel a betegségből, a súlyosabb eseteknél három-hat hét szükséges a talpra álláshoz.
