Az Iszlám Állam harcosai 2014 nyarán foglalták el az észak-iraki Moszul városát, majd később felrobbantottak egy mecsetet, amely a bibliai alak, Jónás sírja feletti dombon magasodott.

Peter Miglus, a Heidelbergi Egyetem régészprofesszora szerint a mecsetet annak idején az Asszír Birodalom egy katonai palotájára építették rá. A robbantást követően a terrorszervezet emberei egy kiterjedt alagútrendszert kezdtek kiépíteni a romok alatt, hogy régészeti leleteket keressenek, és azokat az illegális műkincspiacon értékesítsék.

Miután az iraki biztonsági erők 2017-ben visszafoglalták Moszult, a több száz méteres, helyenként csak 70 centiméter magas alagútrendszer sértetlen maradt, hozzáférést biztosítva az ókori építményhez.

Az iraki régiségügyi hatóság a Heidelbergi Egyetem kutatóit kérte fel a helyszín megvizsgálására, és öt évre szóló ásatási engedélyt adott nekik.

A szakemberek ritka régészeti kincsekre bukkantak az alagútrendszerben, köztük a palota tróntermére, és abban egy emelvényre, amelyen Assur-ah-iddína, a bibliai Eszarhaddon (Kr. e. 680 - Kr. e. 669. november 1.), az Újasszír Birodalom jelentős uralkodója a látogatókat fogadta. A trónterem, amely egykor nagyjából 55 méter hosszú lehetett, az eddigi legnagyobb, amely az Asszír Birodalom idejéből fennmaradt. Az új leletek közé tartoznak eddig kevéssé ismert királyfeliratok, asszír kapuőröket ábrázoló domborművek és többméteres szárnyas bikafigurák.

A német professzor szerint az iszlamisták kártétele nélkül a most feltárt kincsek valószínűleg örökre rejtve maradtak volna, mert jelenleg gyakorlatilag lehetetlen ásatást folytatni olyan helyen, ahol mecset áll.

Az Iszlám Állam számos régészeti leletet elpusztított a fennhatósága alatt álló iraki és szíriai területeken. A terroristák egyebek között egy csaknem 3000 éves asszír palotát is felrobbantottak a Moszultól délre fekvő Nimrúdban.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.