szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egyesek szerint 60-70 százalékos védettség kell a nyájimmunitás kialakulásához, de ezt eddig egyetlen ország járványügyi modellje alapján sem lehetett elérni – mondja az ELTE TTK Matematikai Intézetének igazgatója, Simon Péter.

Koronavírus-járvány
Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Egyáltalán: mi az "új" normális? Utazunk? Nyaralunk? Bulizunk? Megyünk színházba és koncertre? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk negyedik, ötödik vagy sokadik hullámtól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

Mennyi tesztet kell elvégezni ahhoz, hogy megtudjuk, országosan hányan estek át koronavírus-fertőzésen? A többi között erre is választ ad a Diagnosztika és Terápia című videósorozatának 4. részében Simon Péter, az ELTE TTK Matematikai Intézet igazgatója. “Megbízható tesztek használatával közel 20 000 mintavétel mellett matematikailag nagy biztonsággal megállapítható, hogy mennyien fertőződtek meg országosan. Ez a mintavételi szám 5-10 százalékos fertőzöttséget jó eséllyel pontosan kimutat. Ugyanakkor már nehezebb a dolgunk, ha az embereknek csupán ezreléke esett át a fertőzésen, hiszen akkor érezhetően nehezebb megtalálni az átfertőzött alanyokat. Tehát, ha nagyon kevesen fertőződtek meg, a biztosabb kimutatásukhoz több mintavétel kell" – mondta a matematikus.

Simon Péter szerint nem valószínű, hogy egyhamar országosan nyájimmunitás alakul ki.

"A modellek nem kedvezőek ebből a szempontból. Én magam is jó pár modellt megnéztem, szimulációkat futtattam, és az látszik, hogy ilyen mértékű járványügyi korlátozások mellett nagyon nehéz nyájimmunitást elérni. Egyesek szerint 60-70 százalékos védettség kell a nyájimmunitás kialakulásához, amit eddig egyetlen ország járványügyi modellje alapján sem lehetett elérni" – tette hozzá a matematikus.

[Kérdések, válaszok: Kimatekozható-e egyáltalán, mikor lesz vége a járványnak? Hogyan számolhatunk?]

A december óta tartó járványhelyzet során számos forgatókönyvről, megoldási stratégiáról hallhattunk. Arról, hogy miért nincsen egy jól működő bevált recept, Simon azt mondta, „a járványok lefutásának modellezésekor csak az adott pillanat paramétereit lehet ismerni. Mivel a tényezők a járvány alakulásával együtt változnak, azok számadatait csupán becsülni lehet, így nincs olyan járvány, amelynek lefutását az elejétől kezdve meg lehet mondani.

“A paraméterek olyan széles skálán mozoghatnak, hogy idő kell, amíg megismerjük a folyamatot annyira, hogy vissza tudjunk következtetni a paraméterek értékére. Elsőre azt gondolhatnánk, hogy a járványok lefolyásával foglalkozó modellek néhány főbb paraméterből állnak, de a valóságban sok részletet kell figyelembe venni: például a népsűrűséget és az egyes emberek útvonalait. Ezeket a modellalkotásnál további tényezőkre kell bontani: a népsűrűség nem csupán egy szám, hanem területenkénti eloszlással kell számolni, és így tovább."

A teljes adás itt látható:

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!