szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A legtöbb űrszemetet és egymástól való távolságát csak bizonyos napszakban, főleg sötétben lehet megfigyelni. Egy új eljárással mindez viszont nappali fény mellett is lehetségessé válik.

Lézerekkel nappali fényben is megállapítható a korábbi űrmissziókból Föld körüli pályán maradt törmelékek, vagyis az űrszemét távolsága. Eddig mindez csak bizonyos napszakokban volt lehetséges.

Az elmúlt évtizedekben az űrmissziók gyakoribbá válásával egyre több kísérőre tett szert a Föld. A kétezer jelenleg aktív és mintegy háromezer már nem működő műhold mellett az Európai Űrügynökség (ESA) becslése szerint egymillió egy centiméternél nagyobb objektum kering különböző Föld körüli pályákon – közölte az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Űrkutató Intézete (IWF).

A problémát az jelenti, hogy ezek közül az ember alkotta miniholdak közül csak húszezernek lehet radarok segítségével néhány száz méteres pontossággal meghatározni a pályáját.

A maradék többé-kevésbé ismeretlen utakon mozog a földközeli térben.

Bár az űrszemét nagyon kicsi, a törmelékek gyakran veszélyt jelentenek a műholdakra, hiszen sebességük akár óránként a 25 ezer kilométert is elérheti.

A Grazi Lézerállomás kutatói régóta foglalkoznak az űrszemét lézerfénnyel történő mérésével. Rövid lézerimpulzusokat küldenek a földközeli objektumokhoz, ezután a szétszóródott fényrészecskéket (fotonokat) egy teleszkóppal felfogják és fotondetektorral rögzítik. A küldés és fogadás között eltelt időből számolják ki az objektum távolságát, majd a különböző időpontok alapján a pályáját is.

Hogy az űrszemetet ezzel a módszerrel észleljék, ki kell tűnnie a háttérből és láthatónak kell lennie. Korábban nem volt lehetőség optikailag meghatározni, hol található az objektum. Eddig a módszer csak egy olyan időablakban volt alkalmazható, amikor az űrszemetet megvilágította a Nap, tehát a szemét nem tartózkodott a Föld árnyékában. Ekkor a Földön is sötétség uralkodik, tehát ez a naplemente és a napfelkelte közötti időszak.

A Michael Steindorfer, az IWF kutatója vezette grazi tudóscsoport új megközelítése hatról 22 órára növelheti meg ezt az időkeretet.

"Egy bizonyos szűrőrendszerre koncentráltunk, amely hatására csak a fény nagyobb hullámhosszai tudják elnyomni az ég kékjét. Kamera és teleszkóp speciális kombinációjára van szükség ahhoz, hogy ezek az objektumok nappal is láthatóak legyenek" – mondta a kutató, aki társaival a Nature Communications tudományos folyóiratban jelentette meg tanulmányát az eljárásról.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szemmel nem látható, de a műszer kiszúrta: UV-fény ragyog a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön

Szemmel nem látható, de a műszer kiszúrta: UV-fény ragyog a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösön

„Nem csinálhattok velem semmit, ti büdös csicskák” – kiabálta a rendőröknek, de tévedett

„Nem csinálhattok velem semmit, ti büdös csicskák” – kiabálta a rendőröknek, de tévedett

Müller Cecília: Fiatalok is vannak lélegeztetőgépen

Müller Cecília: Fiatalok is vannak lélegeztetőgépen