Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"2f2f8438-ce3a-4eb4-8e67-741fffef40dd","c_author":"HVG","category":"360","description":"A pécsi társaság tudása jól jöhet a Mol hulladékgazdálkodó cégének, a MOHU-nak.","shortLead":"A pécsi társaság tudása jól jöhet a Mol hulladékgazdálkodó cégének, a MOHU-nak.","id":"20250502_hvg-Mol-Riverland-Magantokealap-Seres-Laszlo-Seres-Gepipari-es-Kereskedelmi-Kft","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2f2f8438-ce3a-4eb4-8e67-741fffef40dd.jpg","index":0,"item":"b5ca11e2-8af1-4078-b9fb-e59a7557aec2","keywords":null,"link":"/360/20250502_hvg-Mol-Riverland-Magantokealap-Seres-Laszlo-Seres-Gepipari-es-Kereskedelmi-Kft","timestamp":"2025. május. 02. 08:30","title":"A Mol állhat egy jól menő kukásautós cég felvásárlásának hátterében","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"f0a0c6d4-695d-4b83-bdff-7019e90a798d","c_author":"HVG","category":"360","description":"Újabb vállalkozást alapított Vellai Tibor fejlődésgenetikus, aki a DNS-metilációnak, a gének kikapcsolásának, valamint az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának a kutatója.","shortLead":"Újabb vállalkozást alapított Vellai Tibor fejlődésgenetikus, aki a DNS-metilációnak, a gének kikapcsolásának, valamint...","id":"20250502_hvg-cegvilag-oregedes-lassulasaert-vellai-tibor-fejlodes-genetikus-cege","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/f0a0c6d4-695d-4b83-bdff-7019e90a798d.jpg","index":0,"item":"fbcf67cc-204d-4c50-9678-c1a170e1a269","keywords":null,"link":"/360/20250502_hvg-cegvilag-oregedes-lassulasaert-vellai-tibor-fejlodes-genetikus-cege","timestamp":"2025. május. 02. 10:45","title":"Mi az öregedés kulcsa? – új céget alapít az ELTE genetikai tanszékének vezetője","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"3063e17d-5892-4ea4-944a-553b691c44d1","c_author":"HVG","category":"tudomany","description":"Van, amikor a kicsi a jó: bejelentette a TSMC a legújabb, 1,4 nm-es folyamattechnológiáját. Az ezzel készülő áramkörök kerülhetnek majd az Apple új telefonjaiba és a Nvidia videokártyáiba.","shortLead":"Van, amikor a kicsi a jó: bejelentette a TSMC a legújabb, 1,4 nm-es folyamattechnológiáját. Az ezzel készülő áramkörök...","id":"20250501_tsmc-1-4-nm-chip-folyamattechnologia-iphone-nvidia","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/3063e17d-5892-4ea4-944a-553b691c44d1.jpg","index":0,"item":"3317b69c-6fa4-4ccf-b952-d96f9571d1d3","keywords":null,"link":"/tudomany/20250501_tsmc-1-4-nm-chip-folyamattechnologia-iphone-nvidia","timestamp":"2025. május. 01. 14:03","title":"Nagy bejelentés a TSMC-től: ilyen áramkörök kerülhetnek majd az iPhone-okba és az Nvidia videokártyáiba","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"5527a227-6430-4ed4-bd10-e20485b4b44c","c_author":"Nagy Gábor","category":"360","description":"Az USA nyugati világrendet felforgató külpolitikájának haszonélvezője India lehet. Közben az EU is magasabb szintre emelné a kapcsolatait Újdelhivel, és versenyfutás indult a szabad kereskedelemért Indiával.","shortLead":"Az USA nyugati világrendet felforgató külpolitikájának haszonélvezője India lehet. Közben az EU is magasabb szintre...","id":"20250501_hvg-india-usa-eu-helyezkedes","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5527a227-6430-4ed4-bd10-e20485b4b44c.jpg","index":0,"item":"f66a5eca-418d-4d56-9629-2489b5306eed","keywords":null,"link":"/360/20250501_hvg-india-usa-eu-helyezkedes","timestamp":"2025. május. 01. 13:00","title":"India lehet a nagy nyertese Trump kavarásainak","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8981e296-d0a4-4e3a-8c50-35f7895c7808","c_author":"Ligeti Nagy Tamás","category":"360","description":"Az elsőfilmes Drew Hancock szórakoztató víziója közel jár a Westworld vagy az Ex Machina világához.","shortLead":"Az elsőfilmes Drew Hancock szórakoztató víziója közel jár a Westworld vagy az Ex Machina világához.","id":"20250501_hvg-Tars-film-Drew-Hancock-Jack-Quaid-Sophie-Thatcher","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8981e296-d0a4-4e3a-8c50-35f7895c7808.jpg","index":0,"item":"d26a38f7-81d2-4b25-ae6a-b73d4d8e8d71","keywords":null,"link":"/360/20250501_hvg-Tars-film-Drew-Hancock-Jack-Quaid-Sophie-Thatcher","timestamp":"2025. május. 01. 15:45","title":"A Társ című film sötét és szellemes történet az emberről, aki visszaél teremtő hatalmával","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"348bc755-48c4-42cd-9244-fb419fb7a32d","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"A hivatalos tájékoztatás szerint a műsorvezető közös megegyezéssel távozik a Tv2-től. ","shortLead":"A hivatalos tájékoztatás szerint a műsorvezető közös megegyezéssel távozik a Tv2-től. ","id":"20250502_Orosz-Barbarat-kirugtak-a-TV2-Mokkabol","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/348bc755-48c4-42cd-9244-fb419fb7a32d.jpg","index":0,"item":"a4658d66-1d87-4549-b4ee-c74d9ee9cbc1","keywords":null,"link":"/elet/20250502_Orosz-Barbarat-kirugtak-a-TV2-Mokkabol","timestamp":"2025. május. 02. 15:42","title":"Orosz Barbara hirtelen távozik a TV2 Mokkából és a csatornától is","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"e9aa6c8f-b1ef-4346-81d8-4e14c3767011","c_author":"HVG","category":"360","description":"Ígéretes találmányról számoltak be amerikai kutatók: egy olyan láthatatlan hangbuborékról, amely lehetővé teszi, hogy a hangokat csak a buborékban álló hallja, míg a körülötte lévőknek nem is kell tudniuk erről.","shortLead":"Ígéretes találmányról számoltak be amerikai kutatók: egy olyan láthatatlan hangbuborékról, amely lehetővé teszi...","id":"20250501_hvg-lathatatlan-fulhallgato-hangbuborek","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/e9aa6c8f-b1ef-4346-81d8-4e14c3767011.jpg","index":0,"item":"75530c59-fd54-40ad-a719-1309156d0540","keywords":null,"link":"/360/20250501_hvg-lathatatlan-fulhallgato-hangbuborek","timestamp":"2025. május. 01. 16:15","title":"Kész a szó szerint láthatatlan fülhallgató","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"8fa6e332-a1c3-4299-85cb-b77181ab03da","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Miért jó most Magyarországon élni, és mik a legfőbb problémák az országban? Elmentünk több párt majálisára, hogy erről kérdezzük a résztvevőket. Az MSZP és több szakszervezet a Városligetben ünnepelt, a Mi Hazánk budán őrizte a magyar hagyományokat, Hadházyék a Kossuth téren tüntettek, a Momentum pedig a Karmelitába próbált feljutni. ","shortLead":"Miért jó most Magyarországon élni, és mik a legfőbb problémák az országban? Elmentünk több párt majálisára, hogy erről...","id":"20250502_Igy-majalisozunk-mi-videoriport-majus-elseje-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/8fa6e332-a1c3-4299-85cb-b77181ab03da.jpg","index":0,"item":"0f040db0-5a68-462d-bc27-4ca9b79060e0","keywords":null,"link":"/itthon/20250502_Igy-majalisozunk-mi-videoriport-majus-elseje-ebx","timestamp":"2025. május. 02. 08:10","title":"Majálisozók arról, hogy miért jó (vagy nem) Magyarországon élni – videóriport","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A tudománytörténet egyik legnagyobb blöffjével kezdődött a gyógyszer pályafutása – véli a fogamzásgátló tabletta történetírója, az amerikai Jonathan Eig. A kipróbálás pedig mai szemmel nézve etikátlan kísérletekkel, tájékozatlan nők bevonásával zajlott és mindössze egy gyártási hibának köszönhető, hogy jobb lett a pirula összetétele. Ha egy feminista özvegy nem örököl dollármilliókat, meg sem kezdődik a fejlesztés. Kezdetben nem is vállalták hivatalosan, mire való a gyógyszer, hanem a nőgyógyászok összekacsintottak pácienseikkel, úgy írták föl.
Véletlenek és furcsaságok sorozata kísérte azt a történetet, amelynek egyik döntő fordulópontja 60 éve történt: 1960. augusztus 18-án került piacra a világ első fogamzásgátlóként engedélyezett tablettája, az Enovid, a kanadai Searle gyár terméke.
Margaret Sanger
americamagazine.org
A kezdeményezés két bátor, akkor már a hetvenes éveiben járó nőnek köszönhető. Margaret Sanger ápolónő a múlt század elején New York szegénynegyedeiben igyekezett segíteni a nőkön. 1914-ben A forradalmár nő címmel havilapot indított arról, aminek a nevét is ő adta: a születésszabályozásról. 1916-ban megnyitotta az első családtervezési klinikát, pár évvel később megalapította a születésszabályozási ligát, amely – más néven – mindmáig létezik. Az ő kampányolásának köszönhető, hogy
az 1930-as évek végére jogilag megszűnt a születésszabályozás (bár nem a fogamzásgátlás) tilalma, és százával jöttek létre az ezzel foglalkozó klinikák.
A másik feminista Katherine McCormick volt. Műegyetemi diplomája ellenére hormonokkal kezdett foglalkozni, mert abban bízott, hogy segít beteg férjén. Nem így történt, a férj elhunyt, de McCormick megismerkedett több hormonkutatóval, köztük a Harvard Egyetem egy biológusával, Gregory Pincus-szal. Akkoriban ő volt az emlősök szaporodásának egyik legjobb szakértője, aki azért kutatta a hormonokat, mert a haszonállatok nagyobb termékenységét szerette volna elősegíteni. A szakmában nem volt osztatlanul népszerű, mert a mesterséges megtermékenyítés akkoriban merésznek számított, ráadásul a tudós imádott szerepelni a sajtóban.
Wikipedia
Így eshetett meg, hogy amikor 1951-ben egy vacsorán Sanger megkérdezte Pincust, megvalósítható-e régi álma, a nők fogamzóképességének ki- és visszakapcsolása, a tudós válaszából kiderült, hogy ez csak pénzkérdés. McCormick nem habozott: kétmillió dollárt áldozott erre az örökségéből. A fogamzásgátlás kérdése amúgy is a levegőben volt, bár politikailag egyáltalán nem korrekt módon: az amerikaiak leginkább a gyarmati népek és a kommunista országok túlnépesedésétől tartottak. Az nem volt közbeszéd tárgya, de a nők – akár az USA-ban, akár máshol – már valóban nagyon szerettek volna maguk dönteni arról, hogy teherbe essenek-e. De nemcsak nekik, az érintetteknek, hanem akár Pincusnak és más tudósoknak is tekintettel kellett lenniük arra, hogy
az USA-ban például törvény tiltott rengeteg olyan dolgot, ami obszcénnak, a nemi erkölcsbe ütközőnek minősíttetett, és ezek közé tartozott a fogamzásgátlás is.
Pincus abból az egyszerű tényből indult ki, hogy ha valaki terhes, akkor közben nem eshet újból teherbe. Az embriót egy hormon, a progeszteron védi a konkurenciától. Ha tehát kellő mennyiségű progeszteront juttatnak a női szervezetbe, akkor megakadályozható a terhesség. Állatkísérleteivel Pincus ezt könnyen be is bizonyította. Az emberi kipróbáláshoz megnyerte egy harvardi kollégáját, John Rock nőgyógyászt. Ő termékenységi kezelés címén adott progeszteron-injekciókat a pácienseinek. A megfontolás az volt, hogy a progeszteron elhagyásával könnyebben teherbe fognak esni, és ez többnyire be is vált. Pincus és Rock 1952-ben egy tudományos konferencián jöttek rá, hogy más céllal bár, de ugyanazzal a hormonnal kísérleteznek.
AFP
Mindez egybeesett azzal, hogy Mexikóban Carl Djerassi vegyész akkoriban fejlesztette ki az ipari gyártásra alkalmas, mesterséges progeszteront. Korábban állatokból vonták ki a hormont, nagy költséggel és kis mennyiségben. Pincus kezére játszott végül, hogy Puerto Ricóban (amely nem tagállama, hanem társult területe az Egyesült Államoknak) nem volt tilos a fogamzásgátlás, sőt – ma már elfogadhatatlan módon – igyekeztek is fékezni a szegény színes bőrűek szaporodását. Igaz, ez sem értékelhető feketén-fehéren: a szegény sorsú, a gyerekeiket gyakran apa nélkül nevelő nők sorba álltak a kísérleti pirulákért, amikor híre ment, hogy fogamzásgátlót lehet kapni.
A kísérleti alanyok tudták, hogy fogamzásgátlásról van szó, de a kockázatokról és mellékhatásokról nem kaptak tájékoztatást. Mellékhatások pedig jelentkeztek (sőt hárman meg is haltak, tisztázatlan körülmények között), hiszen Pincus és Rock biztosra akart menni, és elég nagy adag progeszteron került a tablettákba.
Ezek után következett a blöff. Pincus attól tartott – nem alaptalanul – hogy ha kiderül, mivel foglalkoznak, a katolikus egyház és a washingtoni kormány nyomására meghiúsul a további munka. Előre menekült tehát: bár rövid ideig és kevés emberen próbálták ki a pirulát, 1955-ben egy tudományos konferencián bejelentette, hogy feltalálták a fogamzásgátlót. A sajtó felkapta a hírt, nők ezrei jelentkeztek Pincusnál és Rocknál, hogy azonnal szükségük van a tablettára. Az igényt látva a Searle elhatározta a gyártást, már csak az engedély hiányzott.
Pincusnak volt egy másik trükkje is: az engedélyt nem fogamzásgátlóra, hanem menstruációs zavarok kezelésére kérték, így 1957-ben könnyebben megkapták, bármennyire átlátszó volt is ez. Menstruációs zavarokra hivatkozva bármelyik nő orvoshoz fordulhatott, és megkaphatta az Enovidot, amelynek a csomagolásán ott állt a figyelmeztetés: a szer valószínűleg megakadályozza a terhességet. Ekkor már csak pár évet kellett várni: 1960-ban meglett az engedély a fogamzásgátló használatra is, és e minőségében 1960. augusztus 18-án került piacra a szer. Éveken belül – más-más néven – a készítmény megjelent a világ egyéb részein is, bár sok helyen eleinte csak házas, többgyermekes asszonyoknak írhatták fel.
A tabletta azóta lényegében nem változott. A progeszteron adagja fokozatosan csökkent, ezzel együtt a mellékhatások is – bár teljesen mindmáig nem maradnak el: a kellemetlen tünetek kockázatára vagy akár a trombózis veszélyére továbbra is ügyelni kell. A másik összetevő, az ösztrogén az után került a tablettába, hogy a Searle gyárából hibás tétel került ki: Pincus arra figyelt fel, hogy a nők egy része kevesebb mellékhatásra panaszkodik, így derült fény a véletlen szennyeződés kedvező hatására.
Az Enovid nélkül alighanem a 68-as mozgalmak is másképp alakultak volna. Bár a legtöbben ma már úgy emlékeznek, hogy a hippik, a virággyerekek, Woodstock, a melltartóégetések, a kommunák világa hozta el a szexuális szabadságot – konzervatív olvasatban szabadosságot –, a gondtalanságban nagy szerepe volt az antibébi-pirula gyors elterjedésének is.
Az Infecundin Horthy és Kádár idején
Kis híja volt, hogy a világ első fogamzásgátló tablettája Budapesten készüljön el. Állatkísérletek alapján Ludwig Haberlandt osztrák biológus 1919-ben ismerte fel, hogy a progeszteron megakadályozza az újabb terhességet. Az 1920-as években erős etikai támadások érték, ráadásul nem tudott megállapodni a német gyógyszergyárakkal, így Budapestre költözött. Richter Gedeon gyógyszergyárában kísérletezte ki készítményét, az Infecundint (Richter is komoly hormonkutató volt). A gyártás azonban technikailag akkor megvalósíthatatlannak bizonyult. Haberlandt 1932-ben öngyilkos lett, a hormonális fogamzásgátlás pár évtizedig feledésbe merült.
Fortepan / Urbán Tamás
Ez az előzménye annak, hogy amikor – az abortuszok rendkívül magas számától megriadva – a Kádár-rendszerben 1967-ben engedélyezték a tablettát, akkor az Infecundin nevet kapta, és a gyártással a Richtert, azaz a Kőbányai Gyógyszerárugyárat bízták meg. Az Infecundin – és utódja, a Bisecurin – nem csökkentette egyhamar az abortuszok számát, a születések (átmeneti) fellendülését csak az 1973-as népesedéspolitikai program hozta meg.