Ha csak egy példával lehetne illusztrálni a globális felmelegedést, az egész biztosan Szibéria példája lenne. A világ leghidegebb pontján az idén nyáron 38 Celsius-fokot mértek, ami érthető módon rendkívül aggasztja a tudósokat. És ha ez még mindig nem volna elég bizonyíték a klímaváltozásra, akkor tudunk mutatni egy újabbat is.

A térség észak-nyugati részén, a Jamal-félszigeten egy 50 méter mély kráter keletkezett, és a jelek szerint hamarosan még több szaggatja majd szét a talajt. A tájról még júniusban készítettek légi felvételeket, amelyeken jól látszik, több "dudor" is van már a talajon – írja az Earther.

A kráter, amely úgy néznek ki, mintha bombarobbanás okozta volna, valójában nem egy fentről, hanem egy lentről érkező erőbehatás miatt nyílt meg. A talajban ugyanis rengeteg metán található, amit a fagy eddig képes volt a helyén tartani, ám most, hogy jó az idő és kiengedett a talaj, a mélyben lévő metán elkezdett kiszabadulni. Márpedig ez duplán rossz hír, ugyanis 30-szor erősebb üvegház-hatású gáz, mint a szén-dioxid.

[Soha nem volt még olyan meleg júniusban a szibériai sarkvidéken, mint most]

A Jamal-félszigeten 2014-ben tűntek fel az első ilyen kráterek. Sue Natali, a Woodwell Climate Research Center kutatója szerint bár nem volt olyan konkrétum, ami megmagyarázta volna, miért épp a Föld ezen részén keletkeznek ezek a kráterek, az ok valószínűleg a talaj szerkezetében, valamint a globális felmelegedés együttes hatásában keresendő. A talaj ugyanis az olvadás után fellazul, a gáz pedig a legkisebb ellenállás felé törve megpróbál kijutni a felszínre.

YouTube / Вести Ямал

A tudósok eddig több millió ilyen potenciális kitörési pontot találtak, ami egyértelműen a globális felmelegedés számlájára írható. Ahogy az a tény is, hogy nemrég az emberiség történetében először az Északi-sark nettó szén-dioxid kibocsátó lett a felolvadó jégtakaró miatt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.