szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A világ 65 országának, kormányának vezetője írta alá az ENSZ-ben azt a megállapodást, amely szerint 2030-ra visszafordítják a természet pusztulását. David Attenborough szerint most minden lépésre szükség van.

Komoly figyelmeztetést adott ki az Egyesült Nemzetek Szervezete egy évvel ezelőtt: a szakemberek számításai szerint a környezetszennyezés miatt mára nagyjából 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye, és jelenleg a "hatodik nagy kihalás" előszobájában járunk.

Ennek apropóján a világ 65 országának és kormányának vezetői írtak most alá egy megállapodást arról, hogy 2030-ig megpróbálják visszafordítani a helyzetet. Az ENSZ által szervezett virtuális eseményen David Attenborough is felszólalt, és arra szólította fel a világ vezetőit, tegyenek többet a természet védelme érdekében – számolt be róla a BBC.

Attenborough szerint a jelenlegi helyzetért a vadászat, a természetes élőhelyek folyamatos pusztítása és más emberi tevékenységek a felelősek. És ha a kihalás ténye nem lenne elég ijesztő, a szakember szerint azzal is számolnunk kell, hogy a vadon élő állatok életterének csökkenése miatt újfajta betegségek üthetik majd fel a fejüket.

AFP

Az ENSZ eseményével kapcsolatban Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette, hogy az évtized végére 26-ról 30 százalékra növelik a védett területek arányát az Egyesült Királyságban. A természetvédelmi szervezetek üdvözölték a döntést, és arra emlékeztettek: jelenleg az Egyesült Királyságnak van az egyik legtöbb tennivalója a természet védelme érdekében, az őshonos emlősök negyedét ugyanis a kihalás veszélye fenyegeti.

Ha a világ vezetői valóban lépni akarnak, az más országokra is kihatással lehet. Csökkenhet például azoknak az élelmiszereknek a kereskedelme, amelyeket a természet károsításával állítottak elő. Ilyen például a dél-amerikai területeken a marhatenyésztés, ami miatt a helyiek folyamatosan pusztítják az Amazonas őserdejét.

AFP / CARL DE SOUZA

Craig Bennett, a The Wildlife Trusts vezetője szerint a Johnson által tett ígéretekénél sokkal komolyabb lépésekre van szükség, az általa említett 26 százalékban ugyanis a nemzeti parkok, valamint azok a helyek is benne vannak, ahol elsősorban a táj szépsége, nem pedig a biodiverzitás a jellemző.

Szerinte a valóságban legfeljebb 5-10 százaléknyi területet védhet jelenleg a brit kormány, ami rendkívül kevés.

A kormányoknak ugyanakkor nemcsak a kihalás ellen kell felvenniük a kesztyűt. A Nature Ecology című szaklapban megjelent beszámoló szerint a maszkellenesek, a vírustagadók és oltásellenesek mellett egyre hangosabbak a kihalástagadók is, akik szerint az állatfajok nem tűnhetnek csak úgy el – már csak azért sem, mert ez szerintük lehetetlen.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!