szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Spektrum új, Világraszóló találmányok című dokusorozatának első epizódja a töréstesztekre fejlesztett próbabábukat mutatja be, melyek alapjaiban forradalmasították az autóipart.

Az első autó olyan lassan haladt, így nem a többi járművel, hanem a gyalogosokkal és lovakkal való ütközés okozta a legtöbb gondot. Később ahogy az autók gyorsabbak lettek, John Stapp kezdte el vizsgálni, milyen erők hatnak az emberi testre egy autóbaleset során. Semmiféle kapcsolata nem volt az autóiparral, mégis az ő kutatásai vezettek el a próbabábu feltalálásához – idézi fel közleményében a Spektrum. Az 1940-es években végzett első kísérletei elég rémisztőek voltak, a Barbeque-tervezetben elaltatott disznókkal végzett ütközési teszteket, majd emberi tetemekkel is kísérleteztek. Előbbi nagy felháborodás váltott ki az emberekből, így a Pentagon megvonta a támogatást Stapptól, utóbbi pedig a testek különbözősége miatt nem nyújtott lehetőséget megbízható adatok gyűjtésére.

Végül 1949-ben egy fizikus, Samuel Alderson feltalálta az első tesztbábut, akit Sierra Samnek neveztek el. A figura 90 kilós volt, és 150 centi magas. Stapp Sierra Sammel folyatta a kutatásait, csakhogy a bábu – durván kapcsolódó végtagjai és rossz súlyeloszlása miatt – nem felelt meg az igényeknek, nem volt kellően élethű. Stapp ezredes ezek után arra az elhatározásra jutott, hogy a saját testén fogja tanulmányozni az erős lassulás hatásait. Gyakorlatilag ő lett a töréstesztek első, eleven próbabábuja.

©
©

A kísérletek során Stapp gyakran viselte a Charles F. Lombard tervezte, gyorsulásmérővel felszerelt sisakot, ezzel mérték és rögzítették a lassulási erőt. A rekord fékezési tempó 46,2 g lett az új rekord, ami azért is érdekes, mert korábban a tartós 18 g-t már halálosnak tekintették. Stapp végül szörnyű árat fizetett azért, hogy tűrőképességén túl hajszolta magát: a szemgolyójában elpattanó hajszálerek miatt átmenetileg megvakult, és össze-vissza zúzta magát.

A Spektrum közleménye emíti Samuel Aldersont is, aki újabb figurával rukkolt elő: a 77 kilós VIP-bábu lett Átlag Úr. Javítottak a súlyeloszlásán, csuklós ízületei és valósághű medenceszerkezete révén életszerű vezetési testhelyzetben ülhetett, emberszerűbb lett, és új műszerekkel is fölszerelték. Ezekkel a tudósok pontosabb adatokat gyűjthettek, és megalkothatták az egyik legsikeresebb biztonsági eszközt: a hárompontos rögzítő rendszert, vagyis a biztonsági övet. A biztonsági öv azon alapul, hogy elnyeli a mozgási energiát. Ha ütközés történik, az hirtelen, gyors lassulással jár. A nagy sebességváltozás mozgási energiája aktiválja a biztonsági öv szerkezetének belső mechanizmusát, és az megfogja, rögzíti az övet. Az utas védelme szempontjából létfontosságú, hogyan fekszik rá az öv az emberi testre. Ha túl mélyen van, akkor megsértheti a medencecsontot, ha túl magasan, akkor bevághat. Nemrég bebizonyosodott, hogy az öv 42 százalékkal csökkenti a vezetők baleseti halálának esélyét.

[A Volvo elajándékozta a világ legfontosabb találmányát, amit ön is mindennap használ]

Az 1950-es években – a biztonsági övek fejlesztésének kezdetén – még a VIP volt a leginkább emberszerű az addigi tesztbábuk közül. További kísérletezések után végül 1977-ben alkották meg a Hibrid III nevű, mindmáig szabványos próbabábut. Ez a változat az ütközések során híven követi az emberi test mozgásait, tovább javították a nyak és a gerinc illeszkedését, és a tengernyi beépített műszernek köszönhetően temérdek adat rögzítésére is képes. Nem csak ízület utánzatokra, de a bőrre és a műhús kialakítására is hangsúlyt fektettek, hogy teljesen emberi legyen a tesztbábu, olyan, ami évente sok száz balesetet képes kibírni.

Az ATD – vagyis maga a tesztbábu – a csuklós ízületeivel pontosan úgy viselkedik, mint az ember, így megérthetjük a baleset során keletkező sérüléseket. Ha a jármű hirtelen lassul vagy szilárd tárgynak – falnak, másik autónak – ütközik, akkor a benne ülő személy is lefékeződik. Ekkor a tehetetlenség miatt elmozdulnak a belső szervei és a test szilárd részeinek, például a mellkasnak vagy a medencének ütköznek. Emiatt a belső szerveket hirtelen erőhatás éri, ami főleg akkor lehet végzetes, ha jelentős vérzés vagy zúzódás keletkezik a testben.

A modern autótervezés célja az, hogy maga a jármű nyelje el ennek a lassulási erőnek a javát. Az elülső és hátsó rész gyűrődése gátolja meg az erők átadását az utasok testének, eközben a kocsi belső tere erős és sértetlen marad. Nagyobb sebességű baleseteknél viszont a lassulási erő egy részét óhatatlanul az emberi testnek kell elnyelnie. Ilyenkor hatalmas mértékű a lassulás, vagyis hihetetlenül nagy erők hatnak a testünkre.

A próbabábu tudományos hátteréről és innovációiról szombaton (október 3.) 13 órától lesz szó a Spektrumon, a Világraszóló találmányok sorozat első részében. Az epizódot 19 órától ismétli a csatorna.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!