szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A lombkoronákat összekötő, kétágú kötélhidat készítettek kutatók a Hajnan szigetén élő, súlyosan veszélyeztetett hajnani gibbon megmentésére. A kizárólag fán élő faj egyedei számára nagy gondot okoztak a Rammaszún tájfun nyomán keletkezett károk, melyek megnehezítik számukra a fák közötti közlekedést.

A hajnani gibbon (Nomascus hainanus) a Föld legritkább emberszabású faja. A gazdasági fejlődés, a fakitermelés és erdőirtás hatására már 2014-ben is a kihalás szélén állt, amikor is Kína keleti partjaira lecsapott az elmúlt fél évszázad legerőteljesebb vihara. A szupertájfun 15 méter széles vízmosásokat vájt a hegyi erdőkbe, keresztülvágva a gibbonok fák lombkoronájában vezető útvonalait.

©

"A lombkoronák összekötöttsége létfontosságú a gibbonok számára, mivel kizárólag fán élnek. Az erdő széttöredezettsége ezért hatalmas kihívás fennmaradásuk biztosítása szempontjából" – mondta Bosco Pui Lok Csan, a Hongkong Új területek régiójában lévő Kadoorie farm és botanikus kert vezetője. A tájfun után Csan és munkatársai megfigyelték, hogy a majmoknak gondot okoz, hogy áthágják az erdőben keletkezett új hézagokat. Amikor sikerült nekik, akkor "nagyon veszélyes útvonalakon közlekedtek, hosszú ugrásokat és hatalmas eséseket hajtottak végre a kevés megmaradt fa között" – mondta Csan.

Ezért a lombkoronákat összekötő kötélhidat építettek a hézagok fölé, a majmok útvonalára. Mozgásérzékelő kamerákat is telepítettek a környékre, hogy megfigyeljék, van-e mozgás a kötélpályán.

A kilenc gibbonból álló csoport, amelyet leginkább érintett az erdő széttöredezettsége, nem vette azonnal igénybe az új utakat: csak 176 nap eltelte után rögzítették a kamerák az első olyan felvételeket, amelyeken a pályát használó gibbon látható. Ezután azonban a többiek hamar követték a példáját. Több mint 470 napon keresztül folytatták a kutatók a megfigyeléseket, ezalatt több mint 200 képet és 50 videót készítettek a kötelet használó akrobata majmokról.

Csan kiemelte: a kötélhíd csak rövid távú megoldás, az őshonos fák visszatelepítése lenne fontos az erdők egységének helyreállításához. Ez az ideiglenes út ugyanakkor más gibbonfajok esetében is jelentős természetvédelmi hatással járhat.

Jelenleg 20 ismert gibbonfaj létezik, mindegyik Ázsiában. A legtöbbjük vagy a veszélyeztetett, vagy a súlyosan veszélyeztetett kategóriába tartozik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján.

©

A hajnani gibbon ma már csak a Hajnani Bawangling Természetvédelmi Területen található meg. Populációját az 1950-es években kétezer egyedben határozták meg, számuk azonban az 1970-es évekre egy számjegyűre zsugorodott a kutatók szerint. A vörös lista legutóbbi megállapítása szerint mindössze 10 felnőtt egyed él.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Lewis Hamilton is koronavírusos

Lewis Hamilton is koronavírusos

Nagy Blanka otthagyta a Momentumot

Nagy Blanka otthagyta a Momentumot

A száműzött ellenzéket is vádolja vezető atomtudósa megölése miatt Irán

A száműzött ellenzéket is vádolja vezető atomtudósa megölése miatt Irán