Biden nyert, Trump még küzd - amerikai elnökválasztás 2020
November 3-án elnökválasztást tartottak az Amerikai Egyesült Államokban. A republikánus Donald Trump és demokrata kihívója, Joe Biden közti verseny több államban nagyon szoros volt, így végül csak november 7-én derült ki: Joe Biden lesz az USA 46. elnöke. Kövesse az elhúzódó elnökválasztás fejleményeit és lehetséges következményeit a hvg.hu-n.
Egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt már nem vesznek fel új megrendelést politikai és társadalmi célú reklámra. De az október 27. előtt indított hirdetési kampányok zavartalanul futhatnak tovább (sőt a Facebook azt is bejelentette, hogy az elnökválasztást követően egy időre leveszi a menüről az amerikai politikai hirdetéseket.)
Ez csak a Facebook szeptember elején kihirdetett házi szabálya, de önmagán túlmutatva azt a kettősséget is illusztrálja, mellyel a legnagyobb webes vállalatok a magyar népmese ajándékot (nem) hozó furfangos leányaként próbálnak eljárni. Azaz próbálják elhitetni, hogy befolyásukat semmilyen harmadik fél nem használhatja rosszra; de közben a legfőbb bevételi forrásukat jelentő hirdetések mennyiségét sem szeretnék hosszabb távon csökkenteni, és annyira azért nem is szigorítanak, hogy a politikusok a feltétlenül szükségesnél jobban megharagudjanak rájuk.
Az nem is kérdés, hogy sok tennivalója van a Facebooknak, a Twitternek és kisebb társaiknak. Már a politikai kommunikáció iránt kevéssé érdeklődő laikusok is tudják: a közösségi oldalak jól használhatók arra, hogy a választókat tűpontosan, már-már egyénre szabottan megcélozzák hirdetésekkel. És az is közismertnek mondható, hogy a legtöbbször legális kereteken belül mozgó megosztásokon és fizetett hirdetéseken túl fiktív – gyakran automatizmusok által működtetett – profilok és jól hangzó féligazságokat módszeresen terjesztő Facebook-csoportok hálózatával is befolyásolható a választói hangulat.
