Matematikai vagy inkább nyelvtanulási képességek kellenek? Amerikai kutatók megvizsgálták, hogy az agy melyik része aktiválódik, amikor számítógépes kóddal foglalkozik valaki.
A számítógép programozásának elsajátítása bizonyos szempontból hasonlít egy új nyelv megtanulásához, azonban – derítették ki a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) szakemberei – ez a tevékenység másképpen és máshol zajlik az agyban.
Két gondolatmenet létezik azzal kapcsolatban, hogy az agy hogyan tanul meg kódolni. Ez egyik úgy véli, hogy ahhoz, hogy valaki jól tudjon programozni, jónak kell lennie matematikából. A másik elmélet viszont azt sugallja, hogy a kódolás és a nyelv párhuzama miatt a nyelvtudás relevánsabb lehet. A vita eldöntése érdekében a kutatók azt vizsgálták, átfednek-e az agyi aktivitási minták a számítógépes kód olvasása során a nyelvvel kapcsolatos agyi aktivitással. Az agyi területek vérellátását vizsgálva vették észre, hogy a számítógépes kód olvasása során azon az agyi területen (MD-rendszer) növekedett meg a vérellátás, amelyet jellemzően a matematikai, logikai és problémamegoldó feladatokra használnak, azaz olyan feladatokhoz, amelyek megoldása egyszerre sok információ szem előtt tartását igényli.
Azonban mégsem mondható egyértelműnek ez a megállapítás, ugyanis a kódolvasás által aktivált terület nem pont az volt, amit a matematikai műveleteknél használnak, azaz továbbra is nyitott kérdés marad, hogy a programozásra matematikai készségként vagy nyelv-alapú készségként kell tekinteni.
A kísérlet során az alanyok (massachusettsi, programozással is foglalkozó egyetemisták) egy szöveges programozási nyelv, a Python egy részletét olvasták, illetve blokkok kombinációját tanulmányozták egy grafikus programozási nyelvben (ScratchJr). A kutatók funkcionális mágneses rezonanciás képalkotást használtak annak megállapítására, hogy az agy mely régiói aktiválódnak a kódok megértése során: az MD-rendszer vagy a nyelvi rendszer. Kiderült, hogy az MD-rendszer mindkét esetben erőteljes választ adott a kódra, míg az agy nyelvi rendszere erőteljesen reagált a másféle szöveges problémákra, de a kódproblémákra gyengén vagy egyáltalán nem. Az MD-rendszer tehát akkor is aktív, ha a bemenet szerkezetileg hasonlít a természetes nyelvre.
[Nulláról százra, pénz nélkül: hasznos alkalmazások és weboldalak programozni tanuláshoz]
A kutatók megjegyzik, hogy a kód olvasása ugyan aktiválja az MD hálózatot, de úgy tűnik, annak más részeit használja, mint amelyeket a matematikai vagy logikai problémák megoldása. Szerintük ez azt jelenti, hogy a kód megértése sem pusztán matematikai készség. „A számítógépes kód megértése sajátos dolog, nem azonos a nyelvvel, és nem ugyanaz, mint amit a matematika és a logika követel" – állítja a tanulmány vezető szerzője. A kutatók nem találtak egyetlen olyan agyi régiót sem, amely kizárólag a programozásra irányulna, és úgy vélik, hogy speciális agyi aktivitás alakulhat ki a tapasztalt kódolók agyában.
Összességében elmondható, hogy nem született végleges válasz arra, hogy a kódolást matematikai vagy nyelvi készségként kell-e értelmezni. A programozás megtanulása ugyanis mind a nyelvi, mind a logikai rendszerre támaszkodhat, még akkor is, ha később a már megtanult programozás nem támaszkodik a nyelvi régiókra – szögezték le a kutatók.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Súlyos következményekkel jár és meglepő fordulatokat hozhat az a tulajdonosi összetétel, amely a kormány döntése alapján kialakul a magyar védelmi ipar meghatározó vállalatainál.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
