Az északi-sarkvidéki jégmező kiterjedése tavaly szeptemberben a második legkisebb volt 2012 után, és világszerte a szélsőséges időjárási események elszaporodása volt észlelhető a globális felmelegedés nyomán – mondta el Gerhard Adrian

A Száhel-övezetben, Afrika szarván, Indiában, Pakisztánban és Kínában tavaly szokatlanul sok csapadék hullott, helyenként ötszörösen haladta meg a sokévi átlagot. Január 1. és november 20. között világviszonylatban 96 trópusi vihart figyeltek meg, az Atlanti-óceán északi részén például harmincat, a szokásosnak a dupláját – ismertette a friss WMO-adatokat a szakember.

Németországban 2020-ban nyolc hónap túl száraz, négy hónap pedig túl csapadékos volt. 2019-hez hasonlóan az év 12 hónapjából 11 "túl meleg" volt, legalábbis az 1961 és 1990 közti referenciaidőszakhoz képest. Bár a 2019-es évtől eltérően tavaly nem mértek 40 fok feletti rekordhőmérsékleteket, a nyári hőmérsékletek a szárazsággal kombinálva negatív hatást gyakoroltak a mezőgazdaságra Németországban.

A kutató szerint az elmúlt három év összességében megerősíti a klímakutatás félelmeit, miszerint a jövőben egyre gyakrabban kell számolnunk időjárási és éghajlati szélsőségekkel.

A Német Időjárási Szolgálat becslése szerint nem érhető el az a párizsi nemzetközi egyezményben kitűzött cél, hogy az évszázad végéig legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedjen a globális hőmérséklet a Földön, "sőt, jelen pillanatban úgy tűnik, hogy 3-4 fok is lehet az emelkedés" – hangsúlyozta Gerhard Adrian.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.