A Google még évekkel ezelőtt alkalmazta a Bernanke névre keresztelt projektjét, amivel belenyúlt a hirdetési rendszerének működésébe.
Az amerikai Texas állam még 2020 decemberében indított pert a Google ellen, mert az állam szerint a cég visszaélt piaci erőfölényével, hogy így nyomja le a konkurenciát. Az üggyel kapcsolatban januárban már napvilágot látott egy érdekes részelt, amiben a Facebook is érintett, most pedig egy újabb érdekességről számolt be a The Wall Street Journal.
A lap szerint a keresőóriás korábban teljes titokban indította el a Bernanke nevű projektjét. Ennek célja az volt, hogy erősítse a saját hirdetési rendszerét a konkurens vállalatokkal szemben, ehhez pedig a hirdetőktől begyűjtött adatokat is felhasználta a vállalat.
A Google egy olyan rendszert használ a hirdetések megjelenítésére, amelyben a hirdetőknek licitálniuk kell, ha azt szeretnék, hogy a reklámjuk megjelenjen egy adott helyen. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a webhely tulajdonosa meghatározza, mennyiért szeretné értékesíteni a saját hirdetési felületét. Ezek után az ajánlatot megtévő hirdetők ajánlatait egy algoritmus megnézi, majd kiválasztja a legjobb ajánlatot.
A Google viszont belepiszkált ebbe a rendszerbe. A beszámoló szerint a vállalat hozzáfért a Google Ads-ban tett ajánlatok előzményadataihoz, megváltoztathatta az ügyfelek ajánlatát, ezzel pedig segített nekik megnyerni a licitversenyt. Ezzel azonban hátrányos helyzetbe hozta a vállalat a konkurens rendszereket, emellett pedig több százmillió dollár bevételre tett szert. A texasi bíróság egy 2013-as belsős felhasználásra szánt prezentációra hivatkozva azt írta, ez 230 millió dollár pluszt hozott a cég konyhájára.
A Google szóvivője a The Verge-nek az eset kapcsán azt írta, a texasi főügyész, Ken Paxton hamis képet fest a Google hirdetési üzletágáról, ám bízik benne, hogy a vállalat tisztázhatja a nevét a bíróságon.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Váczi Eszter elmondta: énekesi keresetéből nem nyújthatott volna ilyen lehetőséget a gyerekeinek.
