szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Tony Blair Institute szerint világszerte érződik, hogy a lakosság egy része kételkedik a koronavírus ellen fejlesztett vakcinákkal – így például az AstraZeneca oltásával – szemben, miközben a hatásuk bizonyított.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

A Tony Blair Institute szerdán közzétette összefoglaló elemzését a koronavírus ellen kifejlesztett vakcinákkal, kiemelten az AstraZeneca oltóanyagával szemben mutatkozó bizalmi válsággal kapcsolatban.

Az elemzés szerint alapvető fontosságú, hogy a világon széles körben elérhető legyen egy alacsony költségű, könnyen tárolható és kezelhető, hatékony és biztonságos oltóanyag, a globális oltási program “igáslova”. A témában kiadott közlemény szerint

ennek minden tekintetben megfelel az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett vakcina, ám a használata a felmerült hírek miatt veszélyben van.

Az intézet szerint a kockázatokkal kapcsolatos félelmek eltúlzása az összes vektorvakcina megítélését rontja, “márpedig ezek az oltóanyagok adják a COVAX program (az alacsony, illetve közepes jövedelmű országok számára biztosított Covid-19 oltás) 90 százalékát. A globális oltási siker nélkül viszont folyamatosan újabb és újabb mutációk, valamint variánsok felbukkanása várható, “mely meghosszabbítja vagy egyenesen lehetetlenné teszi a világjárvány leküzdését”.

Az intézet szerint – amely a korábbi brit miniszterelnök nevét viseli – a kockázatok egyoldalú felülértékelése miatt hozott korlátozó intézkedések aláássák a bizalmat az oltóanyagokkal (kiemelten az AstraZeneca vakcinával) szemben. Ez pedig nem csak a korlátozásokat bevezető országban, világszerte tapasztalható. Szerintük miközben egy igen ritka feltételezhető mellékhatás miatt (250 000 oltásonként egy esetről van szó) oltási programokat állítanak le, addig más, széles körben alkalmazott terápiák (például az orális fogamzásgátlók) esetén, ahol a kockázat ennek többszöröse (1000-2000 felhasználónál 1 eset), erről szó sincs.

Az intézet úgy vélekedik, hogy a rendelkezésre álló adatokat rendszeresen nyilvánosságra kell hozni,

hogy a bizalom helyreállhasson és a vakcinák való életben mutatott hatékonysága és biztonságossága mindenki számára egyértelmű legyen”.

Erre szerintük kiemelkedően jó lehetőség nyílik az Egyesült Királyságban, ahol nagy mennyiségben és jól dokumentáltan használják az oltásokat, köztük a Pfizer és az AstraZeneca oltóanyagát.

MTI / Czeglédi Zsolt

Az elemzés publikálásáig 20,6 millió ember kapott Astra és 11 millió Pfizer típusú oltást a szigetországban. Az összegzett mellékhatás-bejelentések szerint mind a Pfizer, mind az AstraZeneca vakcina alkalmazása mellett kevés mellékhatást és halálesetet jelentettek: 100 000 beoltottra vetítve 4,07 Pfizer és 1,49 Astra mellékhatás-jelentés készült.

Az intézet problémásnak találja azt is, hogy nincs kellőképpen hangsúlyozva, hogy az oltásoknak köszönhetően hány emberéletet sikerült megmenteni, hány kórházi kezelés sikerült elkerülni.

A Tony Blair Intézet ezek alapján az alábbi javaslatokat teszi minden ország számára:

  • Úgy vélik, hogy naponta publikálni kellene a koronavírus-betegséggel kapcsolatos és az oltások alkalmazásával összefüggő számokat (esetek, kórházi ápolás és halálozás) nem és életkori bontásban, illetve vakcinatípusok szerint.
  • Az intézet szerint közölni kellene az észlelt mellékhatások számát és a pozitív tapasztalatokat is, ezzel bemutatva azt, hogy a súlyos mellékhatások milyen ritkák.
  • Az intézet szerint nemzetközi szakértő testület felállításával biztosítani lehetne, hogy az adatokat megfelelően és folyamatosan értékelik és kommunikálják, elkerülve azt, hogy az egyes nemzeti testületek más-más következtetésre jussanak ugyanazon adatokból.
  • Az intézet úgy véli, ne függesszék fel a vakcinák alkalmazását feltételezett mellékhatások miatt, hanem törekedjenek az észlelt esetek gyors kivizsgálására. “Normál esetben a leállítás és a hosszas vizsgálat indokolt – de most nem normális időket élünk. A vakcináció leállítása és korlátozása olyan bizalmi válságot okozhat, ami az oltási program kudarcához vezethet, ezért csak végső esetben jön szóba” – írták.
  • Ezen felül megfelelő infrastruktúra felállítását javasolják, amely magába foglalja a tesztelést, a tüneti kezelést és az antivirális terápiát. Ezek a vakcinákkal kombinálva a Covid-19 világjárványt egy influenzához hasonló járvánnyá szelidíthetik szerintük.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!