Abu-Dzabi érdeklődik a Magyarországról Lázárék által kiengedett, rejtélyes múltú Klimt-kép iránt
Megdöbbentő részletek derülnek ki Alfred Weidinger osztrák művészettörténésznek a kép történetét felkutató tanulmányából.
Mintegy 50 darab, több mint 2500 éves bronzkori ereklyére bukkant egy svéd tájfutó térképész Nyugat-Svédország egyik erdejében – közölték a hatóságok csütörtökön.
A főként ősi ékszerekből álló kincshalom, amelyre Alingsas kisváros közelében április folyamán bukkant Tomas Karlsson, az országban valaha talált "leglátványosabb és legnagyobb ilyen lelet" a megyei közigazgatási hatóság közleménye szerint.
A tárgyak vélhetően az időszámítás előtti 750 és 500 közötti időszakból származnak. Vannak közöttük nagyon jó állapotban fennmaradt, bronzból készült nyakláncok, láncok és tűk.
AFP/TT News Agency/ADAM IHSE
A történelmi ereklyék nyílt terepen feküdtek az erdőben néhány nagy szikla előtt. Feltételezhetően állatok ásták ki őket a sziklák közötti hasadékból, ahol valószínűleg ezidáig rejtőztek.
Tomas Karlsson először azt hitte, csak szemetet talált.
Úgy nézett ki, mintha fémszemét lenne. Valami lámpa fekszik itt, gondoltam először
– mondta a Dagens Nyheter című lapnak. Amikor közelebbről megnézte a tárgyakat, egy különös spirált és egy nyakláncot látott. De mivel viszonylag újnak tűntek, hamisnak hitte őket.
AFP/TT News Agency/ADAM IHSE
Végül értesítette a helyi hatóságokat, akik egy régészcsapatot küldtek a helyszínre.
A leletek nagy része bronzból készült, ezek egy bronzkori, magas státuszú nőhöz köthetők
– mondta Johan Ling, a Göteborg Egyetem régészprofesszora. Ezeket - a nyakláncokat, karkötőket és bokaláncokat - a különböző testrészek díszítésére használták, de találtak nagy tűket és fűzőlyukakat is, melyeket a valószínűleg gyapjúból készült ruhadarabok ékesítésére és felfogásához használtak a szakértő szerint.
