Ez a szupercellák napja: lenyűgöző képek készültek a pénteki vihar alatt
Olyan, mint ha a végítélet napja jött volna el. De mi is az a szupercella?
hvg.hu
Látványos fotók készültek a pénteki vihar alatt, amely az előrejelzéseknek megfelelően inkább az ország déli részét érinti. Az Időkép percről percre frissülő hírfolyamában szokatlan méretű jégdarabokat is látni, de a szupercellákról készült felvételeket sem neveznénk rossznak:
Időkép
Időkép
Ilyenekből országszerte láttak a portál észlelői.
A szupercella akkor jön létre, amikor egy zivatarfelhő több légköri tényező okán úgynevezett forgó feláramlással rendelkezik. A forgás oka leginkább a szélnyírás, azaz a szél erejének és irányának a magassággal történő változása.
A szupercellák szemmel is jól látható jellegzetességei közé tartozik a csapadéktól jól elkülönülő feláramlás (csapadékmentes, lencseszerű, "kontrasztos" felhőalap), valamint az elő- és hátoldali leáramlás.
A szupercella hevesebb, mint egy átlagos cella vagy zivatarfelhő, mert a szupercellából akár 2 centiméteres vagy nagyobb jég is hullhat, és akár 100 km/órás széllökés is lehetséges, a villámok száma pedig meghaladhatja a percenkénti 80 000 kisülést.
A szupercellák élettartama igen hosszú, egyes esetekben akár a 8 órát is meghaladhatja.
Az még a jobbik eset, ha csak a kórházi egységek ötöde nem működik – festett riasztó képet az ágazat helyzetéről a HVG-nek adott interjúban Buga László. Gyors terápiát nem ígér, de az orvosok újfajta ösztönzőkre, a szakdolgozók idei béremelésre számíthatnak.