Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Az mostanra egyértelművé vált, hogy a későbbiekben szükség lesz majd emlékeztő oltásra annak érdekében, hogy védettek legyünk a koronavírus ellen. Az Egyesült Királyság kutatói ezért arra próbáltak választ találni, hogy mennyi idő után kezd el gyengülni a már megkapott szérumok hatása.
A Reuters beszámolója szerint a szakemberek a Pfizer–BioNTech,- valamint az Oxford–AstraZeneca-védőoltásokat vizsgálva arra jutottak, hogy a kétdózisú oltás beadása utáni hat hónapon belül gyengülni kezd azok hatékonysága. Mindez megerősíti azt a korábbi megállapítást, hogy a szervezetnek szüksége lesz az emlékeztető védőoltásokra.
A szakemberek szerint a Pfizer hatékonysága 5-6 hónappal a második dózis beadása után 88-ról 74 százalékra csökken, míg az AstraZeneca 4-5 hónap elteltével 77 helyett csupán 67 százalékos védelmet nyújt. A kutatáshoz egymillió ember önbevallásán alapuló adatokat használtak fel: a beoltott, de megfertőződött emberek adatait mérték össze az oltatlanok kontrollcsoportjával.
A szakemberek megjegyzik: a kutatásban többnyire idős emberek adatai szerepeltek, így a fiatal beoltottaknál a fenti hatékonyságcsökkenés eltérő lehet.
A Pfizerrel és a Modernával beoltott anyák teje tartalmazza a koronavírus elleni antitesteket
A Covid-19 ellen beoltott szoptató anyák anyateje jelentős mennyiségű antitestet tartalmaz, amely segíthet megvédeni a csecsemőket a koronavírustól - derült ki a Floridai Egyetem új kutatásából.
Tim Spector, a kutatást végző ZEO vezetője arról beszélt, hogy a legrosszabb forgatókönyv szerint a beoltott idősek és egészségügyi dolgozók védettsége télre 50 százalék alá csökkenhet. Mindez azt jelenti, hogy minél gyorsabban meg kell szervezni az emlékeztető oltások beadását.
Ugyanakkor épp ez az, amit a WHO egyelőre nem nagyon akar. Az Egészségügyi Világszervezet szerint ugyanis addig nem kellene harmadik oltást beadni a fejlett államokban, amíg a világ nagy része az elsőt sem kapta meg. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz főigazgató Budapesten arról beszélt, hogy a világszerte beadott 4,5 milliárd adag oltóanyag 75 százalékát 10 országban adták be, miközben egész Afrikában az emberek alig 2 százaléka kapott csak oltást. Történt ez annak ellenére, hogy sok országnak pénze is lenne vakcinára, de nem fér hozzá azokhoz így sem. Gebrejeszusz éppen ezért – az egészségi szempontból nem kifejezetten indokolt esetekben – a harmadik oltások beadását is felfüggesztené két hónapra, hogy juthasson másoknak legalább egy vagy kettő. Az erősítő oltás hatékonysága egyébként sem bizonyított Gebrejeszusz szerint.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
