Hiroaki Kitano, a Sony egyik tudósa 2050-re érné el, hogy egy robot is kaphasson Nobel-díjat egy felfedezéséért.
Nemrég történelmi döntés született egy fontos kérdésben: bejegyezhető-e egy szabadalom egy mesterséges intelligencia nevére? A kérdésről évek óta folyik már a vita, amely kapcsán a dél-afrikai szabadalmi hivatal döntött úgy, hogy a gépet is megilleti ugyanaz a szabadalmi jog, amelyik egy embert. (A döntés ellenére a témában továbbra sincs egységes álláspont.)
A Sony most egy hasonlóan fajsúlyos kérdést dobna be: kaphat-e egy mesterséges intelligencia (MI) Nobel-díjat? A vállalat nem csak eméleleti síkon gondolkodik ezen: Hiroaki Kitano, a Sony Computer Science Laboratories vezetője ugyanis egy olyan MI létrehozását tűzte ki célként, amely 2050-re Nobel-díjat nyerne.
Az ötletet az adta, hogy az elmúlt években számos tudományterületen alkalmazták a tudósok a mesterséges intelligenciát, amely segítségével több felfedezést is tettek – például a gyógyszerek fejlesztése terén. A gépeket azonban csak mint számítási kapacitást emlegették, nem pedig olyan gépekként, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a felfedezésekhez.
Hogy ez ne így legyen, a szakember egy Nobel Turing Challenge nevű kiírást hozott létre, amelynek lényege, hogy a tudomány egy hibrid formáját hozza létre, ezzel emelve egy új szintre a biológiában és más területeken végzett kutatásokat. Ennek eredménye lesz majd az AI Scientist (MI Tudós), amely a lehető legtöbb hipotézist alkotja meg és ellenőrzi le. A várakozások szerint ezek között lesz majd olyan, ami önmagában egy nagy felfedezéshez vezethet, vagy az ahhoz vezető út egyik alapköve lehet.
Elkészült az új gigantikus processzor, a gyártó szerint az emberi agyat is képes felülmúlni
A Cerebras CS-2 nevű lapkája 850 ezer maggal rendelkezik, így olyan bonyolult feladatokat is képes megérteni és feldolgozni, melyek összetettebbek, mint az emberi agy. A chip ráadásul kombinálható és skálázható, ezzel még tovább növelve a teljesítményt.
Hogy ez miként nézne ki a gyakorlatban, arra már láthattunk példát: a Harvard Egyetem tudósa, Ross King még 2017-ben alkotta meg az Adam-Eve Robot Scientis (Ádám-Éva robottudós) nevű gépet, amely feltevéseket generál az élesztőgombákról, kísérleteket tervez, amelyek alátámasztják vagy megcáfolhatják a feltevéseket, majd végre is hajtja őket.
Hiroaki Kitano szerint a legfontosabb, hogy a gépben meg lehessen bízni, és semmi se vigye félre a számításait. „Ahhoz, hogy a tudományos közösség elfogadja az eredményeit, meggyőző eredményekkel és érvelésekkel kell előállni” – nyilatkozta a szakember az Engadgetnek. A kutató azt is hangsúlyozta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy semmilyen visszaélés ne történhessen az ilyen gépekkel, ugyanis ha a rendszer már kellően kifinomult lesz, könnyen lehet, hogy olyan felfedezéseket fog tenni, amit az ember már a magyarázatokkal együtt sem érthet meg.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Átnéztük Kerkez Milos tavalyi évét, mik azok a fontos mutatók, amikben már most a legjobbak között van, illetve mennyire illeszkedik a játékstílusa az angol bajnok játékrendszerébe.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
