Az ausztrál Cuava-1 műhold küldetésének célja, hogy a Földön fel lehessen készülni az erősebb napkitörések által okozott hatásokra.
Még augusztusban került a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére az az ausztrál műhold, ami a jövőben nagy segítség lehet az űridőjárás előrejelzésében. A Cuava-1 nevű egységet szerdán pályára állították az asztronauták, és a jövőben azt tanulmányozza majd, hogy a Nap sugárzása milyen hatással van a Föld légkörére és az elektronikai eszközökre.
Az űrbéli időjárás – például a napkitörések vagy a napszél – befolyásolják a Föld légkörének felső rétegében található részét, az ionoszférát. Ez nemcsak a földi kommunikációra van hatással, hanem az egyes műholdak pályájára, valamint az elektromágneses mező ingadozását okozhatja, ami végső soron az elektronikai eszközökben tehet kárt.
Figyelmeztetnek a tudósok: kiütné a globális internetet egy erősebb napkitörés
A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót - cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.
A The Next Web beszámolója szerint a Cuava-1 legfőbb feladata éppen ezért az, hogy segítsen javítani az űridőjárás előrejelzését, ezzel pedig felkészülni például egy nagyobb napkitörésre. Az ausztrálok szempontjából pedig az sem mindegy, hogy a segítségével 2030-ra 20 ezer főre növelhetik az űriparban foglakoztatottak számát.
A szakemberek szerint az űridőjárás-előrejelzésének pontosításának kulcsa az ionoszféra jobb megértésében rejlik. A légkör ezen részére komoly hatással vannak a geomágneses viharok, ami nemcsak a rádiójeleket képes blokkolni, de feszültséget generál például az elektromos hálózatban is.
Az elmúlt négy év legnagyobb napkitörését rögzítette a NASA, a tudósokat is meglepte
A digitalizációt elutasító kisvállalkozások nagy része vélhetően unja, hogy az üzleti cikkek évek óta rá akarják beszélni arra, hogy megtegye, amihez semmi kedve, és forgassa fel a mindennapjait. Pedig még 2021-ben sem kell páros lábbal berúgni az ajtót - cikkünkben megvizsgáljuk, mi az, amit ma már kötelező meglépni a vállalkozás érdekében, mi az, ami elvárás helyett előny, és mi az, ami hab lehet a digitális tortán.
A geomágneses viharok során nagy mennyiségű energia generálódik a légkör felső részében az északi és a déli pólusok közelében. Az energia eloszlásával azonban az egyenlítő feletti ionoszféra is változik, ezek a folyamatok pedig befolyásolják a műholdak vagy épp a bolygó körül keringő űrszemét helyzetének meghatározását. Ha pedig ez pontatlanná válik, az komoly károkhoz vezethet.
A szakemberek jelenleg legfeljebb három napra előre tudják jelezni az űridőjárást, annak hatását viszont nagyon nehezen tudják meghatározni. Emiatt viszont felkészülni sem lehet az ilyen helyezetekre. A kutatók azt remélik, hogy a most pályára állított műhold segítségével javítani tudnak majd ezen a helyzeten.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
