szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Wikipédia folyamatosan frissíti az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos szócikkét. Ehhez csak a tapasztalt szerkesztők nyúlhatnak.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Az orosz invázió kezdete óta már több mint egymillió ember menekült el Ukrajnából, a harcok pedig több ezer áldozatot szedtek idáig. A támadás megindítását Vlagyimir Putyin egy televíziós beszédben jelentette be, az offenzíva kezdete után nem sokkal pedig megjelent az első szócikk is a Wikipédián, ami az eseményekkel foglalkozik.

A Slate beszámolója szerint a 2022 Russian invasion of Ukraine angol nyelvű szócikken eddig már majdnem 740 szerkesztő dolgozott, hogy az ott olvasható információk frissek és pontosak legyenek. Bár egy Wikipédia-szócikk első hallásra nem tűnik túl fontosnak akkor, amikor civilek – köztük gyerekek – halnak meg a háborúban, a lap szerint az ukrán felhasználók, de még az ország külügyminisztériuma is elismerte, hogy a tények megjelenése a szócikkben nagyon is fontos.

AFP / UKRAINIAN INTERIOR MINISTRY PRESS SERVICES

Ezt az adatok is igazolják: az elmúlt hónapban 22 millióra nőtt az angol nyelvű szócikkek megtekintése Ukrajnából, míg 2021 februárjában ez a szám nagyjából 290 ezer körül mozgott. A lap szerint az, hogy az oroszok megpróbálnak a dezinformáció eszközével élni, még nagyobb felelősséget tesz a Wikipédia szerkesztőire.

Az angol szócikk a február 24-ét megelőző eseményekkel igyekszik kontextusba helyezni a történéseket. Ebbe beletartozik a Krím megszállása és Oroszország azon törekvése, hogy a NATO ne vehesse fel a tagjai közé az országot. De olvashatók az aktualitások is, például az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mozgósította az összes, 18 és 60 év közötti ukrán férfit. Emellett külön szócikk foglalkozik a Harkivért folytatott harcokkal és a Kígyó-szigeteken történtekkel is.

Ahhoz, hogy valóban a tények jelenjenek meg az oldalon, a szerkesztőknek megbízható forrásokból kell dolgozniuk. Ebben általánosságban sem fér bele az orosz állami média, amiről az irányelvekben azt írja az oldal, hogy

"egyetértés van abban, hogy a Russia Today megbízhatatlan forrás ... ami az orosz kormány szócsöve, propagandát terjeszt és dezinformál."

Saját magát bombázza Ukrajna az orosz állami média tudósításai szerint

Stephen Hutchings nemzetközi orosz média- és kulturális szakértő, a Manchesteri Egyetem professzora hétfőn reggel tartott online előadást az orosz állami propaganda nemzetközi terjesztésének egyik zászlóshajója, a Russia Today (RT) globális közvéleményre gyakorolt hatásáról. A beszélgetés a bécsi székhelyű Forum for Journalism and Media szervezésében zajlott.

A szócikkben rengeteg kép, animáció és videó is látható. Ezek hitelességét a fájlok metaadatai alapján ellenőrizték, így egyértelmű vált például, hogy egy adott felvételt valóban Kijevben készítettek, de az is kiderült róla, hogy egy első generációs iPhone-nal.

Az Ukrajna megszállásával kapcsolatos angol nyelvű szócikkek jobb felső sarkában egy lakat ikonra tett E betűt is látni. Ez azt mutatja: a szócikkbe csak tapasztalt szerkesztők nyúlhatnak bele. Az oldal így próbálja meg kivédeni azt, hogy téves információk és álhírek és bekerüljenek az internetes enciklopédiába.

A Slate kitér arra is, hogy míg az angol nyelvű szócikken folyamatosan dolgoznak a szerkesztők, az ukrán nyelvű Wikipédiánál ez már nem így van. A Wikimedia Foundation adatai szerint az invázió óta legalább 50 százalékkal csökkent a napi cikkszerkesztések száma Ukrajnában – ami természetesen érthető.

Oroszország akadályozza a Facebook működését, Moszkva szerint cenzúráz az oldal

Moszkva sokadik alkalommal próbál ráijeszteni a nagy technológiai cégekre. Ez az Ukrajna ellen indított offenzíva idején sincs másképp.

Mikola Kozlenko, a Wikimedia Ukraine alelnöke szerint van olyan szerkesztő, aki a barikádok építésében vett részt, mások másfajta önkéntes munkával próbálják segíteni az oroszok elleni harcot.

Eközben az orosz Wikipédián – írja a Slate – a szerkesztők egy része azt szeretné elérni, ha a Russian Invasion of Ukraine (2022) (Orosz invázió Ukrajnában 2022) helyett Liberation of Ukraine (Ukrajna felszabadítása), vagy a Russian Military Operation in Ukraine (Orosz katonai műveletek Ukrajnában) lenne a szócikk neve. LukaE, az orosz nyelvű Wikipédia egyik szerkesztője azzal érvelt, hogy az orosz Wikipédián orosz szemszögből kell rögzíteni az eseményeket.

A lap beszámolója szerint az orosz szerkesztők között vannak olyanok, akik békemisszióként tekintenek a harcokra, mások a Kreml értelmezését – Ukrajna demilitarizálása, és nácitlanítása – adják vissza érvként a szócikk megváltoztatásához. Mások úgy látják, az invázió szó használatával a Wikipédia megsértette a semlegesség elvét.

Jelen állás szerint az orosz szócikknél továbbra is az invázió szó szerepel, mert ahogy a Pessimist nevű orosz szerkesztő fogalmazott, az, hogy az orosz csapatok megszállták Ukrajna területét tény, nem pedig egy nézőpont.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!