A vér az erekben sokkal szabadabban áramlik, ha közben a vizsgált személy zenét hallgat. Kísérletek kimutatták, hogy a zenehallgatás csökkenti a vérnyomást és a pulzusszámot, és a stresszhormonok, például a kortizol szintjét. Ezzel ellentétesen pedig növeli a szerotonin, a dopamin és az endorfin, az úgynevezett boldogsághormonok mennyiségét a vérben.

Ha csökken a stressz, enyhülnek a szorongás és a depresszió tünetei is. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a zenét az agyban az amigdala dolgozza fel, ez az az agyterület, ami a hangulat és az érzelmek kezeléséért is felelős. Egy 2017-es vizsgálat arra jutott, hogy a klasszikus zene és a jazz kombinációja jó hatással volt a depresszió tüneteire, illetve arról számolt be, hogy ugyanez a jó hatás elérhető, ha a páciens ütőhangszeres foglalkozásokon vett részt.

A zenét, az agyra gyakorolt hatása miatt, a fájdalom kezelésében is használják. Zeneterápiával kezelt, krónikus fájdalommal élő betegek arról számoltak be, hogy a gyógyszeres fájdalomcsillapítás melletti zenés kezelés jobban csökkentette a fájdalom intenzitását, mintha csak pirulákat szedtek volna be. A geriátriai (időskori), az intenzív osztályos vagy a palliatív (életvégi) gyógyászatban folynak kísérletek a módszer rendszeres használatára, mellyel a betegek életminősége is javítható.

Nem filmes klisé, hogy a nagy meccs előtt motiváló a zenehallgatás. Fizikai megterhelés – például egy kiadós edzőtermi edzés – során teljesítményfokozó hatása van a pörgős zenének. A legjobb – mondják a kutatók –, ha magas intenzitású edzéshez gyorsabb ütemű zenét választunk. Ezért futás közben a testünk egyfajta emberi metronómként alkalmazkodni fog a ritmushoz, ez pedig segít kihozni az erőnkből a legtöbbet. A nyújtásokkal dolgozó jógás testmozgásokhoz pedig hasonlóan a gyakorlatokhoz, a lágy tempójú, meditatív zene illik, ami segít a testünket lelassítani az elmélyüléshez.

Mozart zenéje még mindig a legjobb, ha javítani szeretnénk a koncentrációnkon tanulás közben. Egy tanulmány szerint a résztvevők gyorsabban és precízebben oldottak meg geometriai feladatokat, miközben a híres zeneszerző művei szóltak. Ha a klasszikus zene távol áll tőlünk, tanuláshoz és dolgozáshoz választhatunk már úgynevezett Lo-Fi zenét is, mely szintén instrumentális műfaj, de modernebb köntösben. Az agyra hasonlóan jó hatással van, segít kizárni a környezeti zajokat és nevéhez hűen – low fidelity, azaz nagy figyelmet nem igénylő – nem tereli el a gondolatainkat az aktuális feladatunkról.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.