Egy kutatás szerint lehet, hogy olyan betegségek is átvihetőek a hozzánk közel álló emberekre, amelyekről eddig nem is gondoltuk

A környezetünkben élőkéhez alakulhat a mi mikrobiomunk is, ami a betegségek terjedése szempontjából lehet rossz hír – világított rá egy kutatás.

  • hvg.hu hvg.hu
Egy kutatás szerint lehet, hogy olyan betegségek is átvihetőek a hozzánk közel álló emberekre, amelyekről eddig nem is gondoltuk

Érdekes eredményekre jutott egy, az egy háztartásban élő emberek vizsgáló friss tanulmány: mint kiderült, ezek a személyek valójában ugyanazon mikrobákban is „osztoznak”, ráadásul minél tovább tart ez az együttélés, ezek annál hasonlóbbak is lesznek.

A Nature folyóiratban publikált kapcsolódó tanulmány jelentősége abban nyilvánul meg, hogy ezáltal felvetődik: lehet, hogy az olyan betegségek, melyek a mikrobiom működési zavaraihoz kapcsolhatók, részben átvihetőek egy másik emberre is. Ilyen betegségek például a rák, a diabétesz és az túlsúly is.

Mint azt Katherine Xue, a Stanford Egyetem mikrobiom-kutatója hangsúlyozta, ez az eddigi legrészletesebb ilyen vizsgálat, hogy mikor és miért továbbítódnak mikrobák a belek és a száj mikrobiomjaiba. Hozzátette: ezek az új mikrobák ugyanis egész életünk alatt alakíthatják a mi mikrobiomunkat.

Ugyanakkor, mint a Nature írja, a legtöbb kapcsolódó tanulmány arra fókuszál, hogy az ember miként alakítja ki a mikrobiomját – ez nem meglepő módon az anya mikrobái által alakul ki.

Hogy megvizsgálják, hogy ez az „indulókészlet” miként változik életünk során, Mireia Valles-Colomer és Nicola Segata, az olasz Trentói Egyetem mikrobiom-kutatói csaknem 10 000 széklet- és nyálmintát vetettek alá DNS-elemzésnek. A minták szerte a világból származtak.

Vizsgálataik során átfedést kerestek a családtagok, lakótársak, párok és más közelálló emberek szájában és beleiben megtalálható mikrobatörzsekkel. Az analízis megerősítette az anya és a gyerek mikromiomái közötti szoros kapcsolatot, kiváltkép a korai életszakaszokban: az első évben a mikrobatörzsek fele megegyezik az anyáéval, ami az idő múltával ugyan csökken, de még akár 50-85 éves korban is lehetnek közös pontok.

Ami azonban még érdekesebb, hogy más családtagok is fontos forrásai voltak ezeknek a mikrobáknak: a kutatás rávilágított, hogy 4 éves kor után hasonló számban vannak az apáktól származó mikrobák a gyerekekben, mint az anyáktól.

További érdekesség, hogy azok az ikertestvérek, akik egymástól külön költöztek, idővel egyre kevesebb közös bélmikrobában „osztoztak”. Sőt, azt is megfigyelték, hogy a vidéken, egy faluban élő emberek között is volt átfedés, noha nem is éltek egy háztartásban.

Mint a Nature írja, a bél- és szájüregi mikrobák közül utóbbiakra kisebb hatással voltak az anyai mikrobák, azok ugyanis inkább alakultak a velük együtt élő emberekével, függetlenül a köztük lévő kapcsolattól (a pároknál volt csak nagyobb az azonosság mértéke).