Különösebb ijedelemre nem kell, hogy okot adjon az utóbbi hetekben megszaporodott, erősebb földrengések száma. A török–szír határnál mért 7,8-as és 7,5-ös magnitúdójú földrengések után a hét elején egy 6,4-es és egy 5,8-as rengést is mértek, de mozgott a föld Horvátországban és Romániában is. Jellemző azonban a földrengésekre, hogy időnként sűrűbben, máskor ritkábban követik egymást, de nagyobb időtávban nézve az átlagos előfordulásuk nagyjából változatlan – magyarázta a HVG-nek Győri Erzsébet szeizmológus.
Hozzáteszi, Magyarország a földrengések szempontjából továbbra is a közepes kockázatú országok közé tartozik, hiszen ritkábban reng a föld nálunk, mint a mediterrán térségben, viszont akkora nyugalom sincs azért, mint az észak-európai országokban. A Pannon-térség szeizmicitásáról (a terület eddigi földrengéseinek helyéről és erősségéről) nemrég egy igen részletes térkép is készült.
Mivel az időjárás-előrejelzéshez hasonló földrengés-előrejelzés még várat magára, az emberek erősebb földmozgás esetén csak a gyorsriasztó rendszerekre támaszkodhatnak, melyek néhány (tíz)másodperces előnyhöz juttathatják a területen élőket – ideális esetben ez a rettentően kevésnek tűnő idő is elég lehet a vonatok, liftek leállításához, a gázvezetékek elzárásához és a biztonságosabb helyre meneküléshez. Ilyen gyorsriasztó rendszerből olyan is létezik már, amely telefonos alkalmazásban küld alkalmazást az embernek.
A gyorsriasztó rendszerek működéséről, az elérhető mobilos alkalmazásról, valamint arról, hogy a mostanában sokat emlegetett mesterséges intelligencia képes lehet-e akár órákkal korábban is jelezni egy nagyobb földrengéshullám közeledtét, a HVG csütörtökön megjelenő friss lapszámában, illetve hétvégétől a hvg360-on olvashat. A cikkben megmutatjuk a Pannon-térség friss földrengéstérképét is.
