A bél- és a húgyhólyagdaganatok inkább szedik áldozataikat a férfiak, mint a nők köréből. Az okokat kutatta két tanulmány is. Az egyik megállapította, hogy a férfiak életkorának előrehaladtával bekövetkező Y-kromoszóma-vesztés növeli az agresszív húgyhólyagdaganat kockázatát, ugyanis – olvasható a Nature folyóiratban – lehetővé teheti, hogy az ilyen daganatok elbújjanak az immunrendszer elől. A másik kutatás pedig azt találta, hogy egy bizonyos Y-kromoszóma gén megnöveli az egerekben annak kockázatát, hogy egyes béldaganatok átterjedjenek a test más részeire.

Korábban gyakran okolták az életmódot (a férfiak gyakrabban dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, mint a nők) azért, hogy egyes nem reproduktív rákfajták gyakoribbak és végzetesebbek az erősebbik nem körében, azonban az ausztráliai Sydney-i Geroge Globális Egészségügyi Intézet rákkutatója szerint (aki egyébként nem vett részt az említett kutatásokban) az életmódon túl genetikai összetevője is van e különbségnek.

A férfiakban gyakran előforduló Y-kromoszóma spontán elveszhet a sejtosztódás során. Ahogy öregszenek a férfiak, megnő bennük az Y-kromoszóma nélküli vérsejtek aránya. Az ilyen sejtek bősége pedig összefüggésbe hozható olyan állapotokkal, mint a szívbetegség, a neurodegeneratív állapotok és bizonyos rákos megbetegedések.

Az évtized végéig elkészülhet a rák ellenszere, és ez Karikó Katalinnak is köszönhető

A koronavírus ellen kifejlesztett mRNS-vakcinák hihetetlen mértékben felgyorsították az eddig gyógyíthatatlan betegségek ellenszerének kutatását; a Moderna vezetője szerint akár öt éven belül vakcina készülhet rák ellen is.

A kaliforniai Los Angeles-i Cedars-Sinai Medical Center rákkutatói ja és kollégái olyan emberi húgyhólyagráksejteket tanulmányoztak, amelyek vagy elveszítették spontán módon az Y kromoszómát, vagy CRISPR–Cas9 genomszerkesztéssel eltávolították azt. Azt találták, hogy az ilyen rákos sejtek agresszívebbek voltak, ha egérbe ültetették át őket, mint a hasonló sejtek, amelyeknek még megvolt az Y kromoszómájuk. Azt is megállapították, hogy az Y kromoszómákkal nem rendelkező daganatokat körülvevő immunsejtek általában nem működtek. A kutatók hasonló tendenciát figyeltek meg az emberi daganatokban is.

Egy másik kutatás végbélrákos egereket vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy az Y-kromoszómán lévő KDM5D nevű gén gyengítheti a daganatsejtek közötti kapcsolatokat, elősegítve a sejtek elszakadását és a test más részeire való átterjedését. Amikor ezt a gént törölték, a tumorsejtek kevésbé invazívvá váltak, és nagyobb valószínűséggel ismerték fel az őket az immunsejtek.

A két eredmény – az Y-kromoszóma védő szerepe a hólyagrákban és az Y-kromoszóma gén káros szerepe a vastag- és végbélrákban – közötti ellentét is hangsúlyozza a kontextus fontosságát a daganatok esetében. Ez nemcsak az érintett szervtől függően változhat, hanem attól is, hogy a daganat hol helyezkedik el a szervben, és milyen egyéb genetikai mutációk vannak vagy éppen hiányoznak – véli a már idézett ausztrál kutató.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.