6000 ember válaszolt, egyértelmű az üzenet: minél több az újdonság a munkahelyen, annál rosszabbul érzi magát a dolgozó

Minél több újfajta technológiát használ egy munkahely, annál rosszabbul érzik magukat a dolgozók egy új tanulmány szerint. Az életminőség romlása mellett ráadásul jogilag is aggályos lehet néhány eszköz bevezetése.

  • hvg.hu hvg.hu
6000 ember válaszolt, egyértelmű az üzenet: minél több az újdonság a munkahelyen, annál rosszabbul érzi magát a dolgozó

Több mint 6000 ember bevonásával készített felmérést nemrég az Institute for the Future of Work nevű szervezet, hogy megvizsgálja, a munkahelyeken megjelenő újfajta technológiák, mint például a robotok vagy a mesterséges intelligenciát használó szoftverek milyen hatással vannak az emberek életminőségére. A tanulmány szerzői azt találták, hogy minél nagyobb volt a kitettség, az alkalmazottak annál rosszabb életminőségre panaszkodtak.

Ezzel szemben a hagyományos eszközök, mint a laptopok, táblagépek vagy a chatprogramok használta általában kevésbé volt negatív hatással a jóllétre – összegezte a lényeget a The Guardian.

Bár a szerzők nem vizsgálták közvetlenül az okokat, kiemelték, hogy megállapítások összhangban vannak azokkal a korábbi kutatásokkal, amelyek azt mutatták, hogy „az ilyen technológiák súlyosbíthatják a munkahelyi bizonytalanságot, fokozhatják a leterheltséget, monotonná tehetik a munkát és lényegében elvehetik annak értelmét, valamint úgy érezhetik, hogy nincs kontrolljuk és autonómiájuk”. Mindez összességében rontja az alkalmazottak általános jóllétét – húzta alá a szervezet.

Úgy nem fog menni, ha ráerőltetik a munkavállalókra

Óva intik a munkahelyeket a mesterséges intelligencia bevezetésének erőltetésétől azok a humánerőforrás-szakemberek, akik az MI-technológiákat fókuszba állító re:Invent 2023 konferencián mondták el véleményüket. Jó oldalra állni érdemes, de a munkavállalókat figyelmen kívül hagyva előrerohanni nem.

A Goldman Sachs szakemberei 2023-ban arra jutottak, hogy 2030-ra világszerte mintegy 300 millió munkahely szűnhet meg a generatív mesterséges intelligencia kiterjedésének eredményeként, számos szerepkör pedig gyökeresen átalakul.

Magdalena Soffia, a tanulmány vezető szerzője szerint nem feltétlenül maguk a technológiák jelentik a problémát, sokkal inkább azok alkalmazásának módja. Tehát a bevezetés mikéntjére, az edukáció minőségére vonatkozó vezetői döntések vezetnek oda, hogy az újfajta technológiát jónak vagy rossznak ítélik-e meg az alkalmazottak.

A szakemberek kiemelték, az olyan technológiák, mint például a nyomkövető okosórák alkalmazása nemcsak az életminőség romlását eredményezhetik, de munkajogi szempontból is aggályos a használatuk, hiszen folyamatosan meg tudják vele figyelni a munkavállalót. Ez azt jelenti, hogy még akkor sem tud az illető elbújni a munkáltató szemei elől, ha épp ebédszünete van vagy a mosdóban tartózkodik.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.