3,6 milliárd forint üti a markát annak, aki segít a hatóságoknak letartóztatni ezt a férfit
Egy orosz állampolgárt, Dmitrij Jurijevics Horosevet vádolják az elmúlt évek legsúlyosabb zsarolóvírus-támadásaival, melyek számos nagy vállalatot és szervezetet céloztak meg.
hvg.hu
Dmitrij Jurijevics Horosev – így hívják jelenleg az egyik legismertebb zsarolóvarus-banda, a LockBit 31 éves orosz vezetőjét, akit eddig csak a LockBitSupp álnéven lehetett ismerni. (Lásd nyitóképünkön.)
A kilétét kedden tárta fel a brit bűnüldözési ügynökség által vezetett koalíció, mondván a férfi üzemelteti és fejleszti a jól ismert, rendkívül veszélyes LockBit zsarolóvírust (ransomware). Egyúttal az amerikai igazságügyi minisztérium (DOJ) is bejelentette, hogy vádat emelt Horosev ellen, számítógépes bűnök – csalás, zsarolás – bűntettével, írja a TechCrunch.
Merrick B. Garland főügyész a kapcsolódó közleményben kifejtette: a kibertámadási módszerrel több mint 2000 áldozatot vettek célba eddig, és több mint 100 millió dollár értékű bevételre tettek szert. Az áldozatok feltört rendszereit ugyanis az ilyen támadások során zárolják valamilyen titkosítással, melyhez a visszafejtési kódot csak igen magas összeg ellenében adják meg a támadók – bár nincs kőbe vésve, hogy fizetés esetén ténylegesen el is küldik a kódot.
A DOJ megjegyzi: a férfi a Moszkvától kb. 480 kilométerre, délre fekvő Voronyezs városából származik.
A bűnüldöző szervek a LockBit év elején lefoglalt sötét webes oldalán megjelent közleményben fedték fel a férfi kilétét, egyúttal 10 millió dolláros – azaz körülbelül 3,6 milliárd forintos – jutalmat is kínáltak annak, aki segíti a hatóságokat a letartóztatásában, elítélésében.
Tíz ország bűnüldöző szervei közös erővel csaptak le a LockBitre, mely az elmúlt években számos nagyvállalat és szervezet ellen indított zsarolóvírus-támadást.
Az amerikai kormányzat szankciókat is kivetett Khoroshevre, ami a gyakorlatban leginkább azt jelenti, hogy a LockBit-támadások áldozatai sem fizethetnek neki váltságdíjat. Aki ezt megszegi, az maga is súlyos büntetésre számíthat.
Eddig a három-, a jövőben viszont már csak a négyórás késések után járna kártérítés az európai légitársaságok utasainak, ha elfogadják az erről szóló tervezet. Az utasjogok szempontjából nem ez az egyetlen kellemetlen változás: úgy tűnik, a légitársaságok más könnyítésekért is sikeresen lobbiztak Brüsszelben.