A gyémánt nagy nyomáson (4500-6000 MPa) képződik magas széntartalmú anyagokból, a folyamat végbemeneteléhez pedig átlagosan 900–1300 Celsius-fokra van szükség. Ezek a feltételek feltételek a földkéreg kontinentális lemezei alatti litoszférikus köpenyrészben adottak.

Az 1950-es éveben óta a természetes mellett megjelentek a mesterséges gyémántok is, mivel az iparnak sokkal többre volt szüksége, mint amennyit a bányákból ki tudtak termelni. Ezek az úgynevezett High Pressure High Temperature (HPHT) technológiával készülnek, vagyis nagy nyomáson és magas hőmérséklet segítségével állítják őket elő. Dél-koreai kutatóknak azonban sikerült egy új módszert kidolgozniuk, ami nemcsak gyors, de energiatakarékos is.

A Nature-ben megjelent publikációban azt írják, sikerült normál légköri nyomáson elkészíteni a szintetikus drágakövet, a folyamat pedig csupán 15 percet vett igénybe. A kutatók a folyamat elején galliumot és szilíciumot használtak, amit egy kis grafittégelybe helyeztek. Ez az egyveleg az, ami 15 perc alatt úgy összeáll, hogy utána elég forró, szénben gazdag metángőzzel átöblíteni a tartályt.

Az így keletkezett drágakő egyelőre túlságosan kicsi ahhoz, hogy ékszerekben használják azokat. Ám mivel a készítés folyamata jelentős mértékben leegyszerűsödött, így a rendszer felskálázásával már kereskedelmi méretű gyémántokat is elő lehet állítani.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.