Bemutatta a ChatGPT fejlesztője a mesterséges intelligenciára épülő internetes keresőjét, a SearchGPT-t, mely több tekintetben is eltér a hagyományos keresőmotoroktól – így a Google-től is.
Hosszú ideje, szinte már a ChatGPT 2022. novemberi rajtja óta pletykák tárgya, hogy az OpenAI maga is szeretne belépni a keresőpiacra. A ChatGPT önmagában még kevés volt erre a feladatra, eleinte azért is, mert nem rendelkezett naprakész információkkal, és nem „látott rá” a webre, ami egy keresőnél elég komoly probléma.
Legutóbb idén májusban rebesgették az OpenAI-féle kereső érkezését, azóta azonban elültek ezek a pletykák. Majd – magyar idő szerint – csütörtök este az OpenAI váratlanul előhúzta a kalapból a SearchGPT-t, pontosabban annak egy kezdetleges változatát.
A Google, a Bing és a többi keresőmotor új riválisa természetesen valós időben látja a webet, hogy ott kutakodni tudjon válaszokért a felhasználó lekérdezésére. A válaszok szót nem véletlenül használtuk, ugyanis az eddigi keresőknél megszokott, linkeket, címeket és rövid bevezetőket tartalmazó találatokat hiába is keresi a felhasználó. Ez viszont pont az a koncepció, ami ha bejön, nagy sebet ejthet a Google-ön, a cég bevételének jelentős részét ugyanis a keresőben megjelenő hirdetések teszik ki: az adott lekérdezésnél a témával kapcsolatos releváns szponzorált tartalmak kerülnek a találati oldal első néhány helyére. Itt viszont épp ez szűnik meg, hiszen nem elsősorban az oldal, hanem az azon lévő tartalom megmutatása lesz a lényeg. Márpedig ha nincs kattintás a forrásra, akkor fizetni sincs miért.
A SearchGPT-t megnyitva egy „Mit keresel?” feliratú mezőbe kell beírni a lekérdezést, avagy azt, amire kíváncsi. Ha például azt szeretné megtudni, milyen fesztiválok lesznek a környékén a közeljövőben, beírhatja például azt, hogy „zenei fesztiválok Szeged környékén augusztusban”.
A SearchGPT kerek egész mondatokban válaszol, majd összegzi a találatait, és rövid, jellemzően 1-2 mondatos leírással egészíti ki őket. Ezek a lényegi, releváns információk összegzései, majd a végén minden esetben ott van az adott forrás neve – erre kattintva el lehet navigálni az adott oldalra bővebb információkért.
A leglátványosabb különbség a hagyományos keresőkhöz képest, hogy a SearchGPT-ben további kérdésekkel is finomíthatja a keresését, vagy tudhat meg további részleteket az adott témában.
Az egész – jelen állás szerint – így néz ki működés közben, a válaszokkal együtt:
We’re testing SearchGPT, a temporary prototype of new AI search features that give you fast and timely answers with clear and relevant sources.
— OpenAI (@OpenAI) July 25, 2024
We’re launching with a small group of users for feedback and plan to integrate the experience into ChatGPT. https://t.co/dRRnxXVlGh pic.twitter.com/iQpADXmllH
A The Verge érdeklődésére Kayla Wood, az OpenAI szóvivője elmondta: egyelőre a SearchGPT még csak egy „prototípus”, és első körben 10 000 tesztelő próbálgathatja ki. A technológiai alapokat a ChatGPT mögött álló GPT-4-es nyelvi modellek biztosítják, és a végső cél is az, hogy a keresési funkciókat egyszer majd integrálják a chatbotba.
Jól szemlélteti, mennyire új még az egész kereső, hogy néhány dolgot maga az OpenAI sem tisztázott – például azt, hogy mégis mit takar egy bizonyos „vizuális keresés”. Erre a The Verge is rákérdezett, ám jelen sorok írásáig a szaklap sem kapott választ.
Az OpenAI-nál arra is ügyeltek, hogy ne fussanak bele a tartalmak felhasználását érintő fiaskókba. A SearchGPT fejlesztésében együttműködtek például a The Wall Street Journal kiadójávalés a The Associated Press hírügynökséggel, de a Vox Media is a partnerek között van.
A bejelentés szerint a kiadók maguk szabhatják majd meg, miként jelenjenek meg a tartalmaik a keresőben – de dönthetnek amellett is, hogy ők egyáltalán nem kérnek ebből, és az ő cikkeiket ne használja fel az OpenAI a modelljei betanításához.
Az, hogy egy „prototípussal” kezdik meg az ismerkedést a keresők világával, egy érthető lépés az OpenAI részéről. Korábban a hasonló MI-szolgáltatások gyakran okoztak kellemetlen perceket a fejlesztőiknek a bemutatás után, tudna erről mesélni a Google is – melynek szintén vannak már a keresőjében megjelenő MI-válaszok, igaz, hazánkban még hiába is keresi ezeket. Így a magyarok még nem ismerkedhetnek a ragasztós pizzával.
Érdekesség, de a Microsoft – mely egy befektetést is eszközölt az OpenAI-ban, és a cég technológiáit használja a saját MI-szolgáltatásaiban – néhány órával a SearchGPT bejelentése előtt okosította fel MI-alapú válaszokkal a Bing keresőjét.
Hogy a SearchGPT végleges verziója bele tud-e majd szólni a Google kissé nyomasztó egyeduralmába (91 százalékos piaci részesedés!), azt jelenleg nehéz megmondani. A technológia világában azonban láttunk már piacvezető cégeket elvérezni, elég csak az iPhone-t egy tévés interjúban kinevető, majd eldobó Nokia-vezérre gondolni. Az idő nem őt igazolta.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Az iráni Forradalmi Gárda elismerte, hogy az amerikai cég volt a célpont.
Az okok most egyértelműek.
Eltűnhet a Revolut egyik előnye, ha a cég számára kellemetlen módon értelmezik a nemrég elfogadott, Sulyok Tamás aláírására váró törvényt.
Nem a „luxizás” leleplezése hozza magával a felháborodást. A nagy változásokhoz vezető lendület hosszú idő alatt halmozódott fel.
A Bonbonetti irodákat is fog építeni.
Rendkívül értékes lehet.
