Most nyomhatják meg a Google-nél a pánikgombot: itt az OpenAI saját keresője, a SearchGPT
Bemutatta a ChatGPT fejlesztője a mesterséges intelligenciára épülő internetes keresőjét, a SearchGPT-t, mely több tekintetben is eltér a hagyományos keresőmotoroktól – így a Google-től is.
Hosszú ideje, szinte már a ChatGPT 2022. novemberi rajtja óta pletykák tárgya, hogy az OpenAI maga is szeretne belépni a keresőpiacra. A ChatGPT önmagában még kevés volt erre a feladatra, eleinte azért is, mert nem rendelkezett naprakész információkkal, és nem „látott rá” a webre, ami egy keresőnél elég komoly probléma.
A Google, a Bing és a többi keresőmotor új riválisa természetesen valós időben látja a webet, hogy ott kutakodni tudjon válaszokért a felhasználó lekérdezésére. A válaszok szót nem véletlenül használtuk, ugyanis az eddigi keresőknél megszokott, linkeket, címeket és rövid bevezetőket tartalmazó találatokat hiába is keresi a felhasználó. Ez viszont pont az a koncepció, ami ha bejön, nagy sebet ejthet a Google-ön, a cég bevételének jelentős részét ugyanis a keresőben megjelenő hirdetések teszik ki: az adott lekérdezésnél a témával kapcsolatos releváns szponzorált tartalmak kerülnek a találati oldal első néhány helyére. Itt viszont épp ez szűnik meg, hiszen nem elsősorban az oldal, hanem az azon lévő tartalom megmutatása lesz a lényeg. Márpedig ha nincs kattintás a forrásra, akkor fizetni sincs miért.
A SearchGPT-t megnyitva egy „Mit keresel?” feliratú mezőbe kell beírni a lekérdezést, avagy azt, amire kíváncsi. Ha például azt szeretné megtudni, milyen fesztiválok lesznek a környékén a közeljövőben, beírhatja például azt, hogy „zenei fesztiválok Szeged környékén augusztusban”.
A SearchGPT válaszai egy hasonló, zenei fesztiválokat érintő kérdésre
OpenAI
A SearchGPT kerek egész mondatokban válaszol, majd összegzi a találatait, és rövid, jellemzően 1-2 mondatos leírással egészíti ki őket. Ezek a lényegi, releváns információk összegzései, majd a végén minden esetben ott van az adott forrás neve – erre kattintva el lehet navigálni az adott oldalra bővebb információkért.
A leglátványosabb különbség a hagyományos keresőkhöz képest, hogy a SearchGPT-ben további kérdésekkel is finomíthatja a keresését, vagy tudhat meg további részleteket az adott témában.
Az egész – jelen állás szerint – így néz ki működés közben, a válaszokkal együtt:
We’re testing SearchGPT, a temporary prototype of new AI search features that give you fast and timely answers with clear and relevant sources.
A The Verge érdeklődésére Kayla Wood, az OpenAI szóvivője elmondta: egyelőre a SearchGPT még csak egy „prototípus”, és első körben 10 000 tesztelő próbálgathatja ki. A technológiai alapokat a ChatGPT mögött álló GPT-4-es nyelvi modellek biztosítják, és a végső cél is az, hogy a keresési funkciókat egyszer majd integrálják a chatbotba.
Mettől meddig tart a párizsi olimpia? A SearchGPT röviden megválaszolja, majd meghivatkozza a forrását – ebben az esetben a Reuters hírügynökséget
OpenAI
Jól szemlélteti, mennyire új még az egész kereső, hogy néhány dolgot maga az OpenAI sem tisztázott – például azt, hogy mégis mit takar egy bizonyos „vizuális keresés”. Erre a The Verge is rákérdezett, ám jelen sorok írásáig a szaklap sem kapott választ.
Az OpenAI-nál arra is ügyeltek, hogy ne fussanak bele a tartalmak felhasználását érintő fiaskókba. A SearchGPT fejlesztésében együttműködtek például a The Wall Street Journal kiadójávalés a The Associated Press hírügynökséggel, de a Vox Media is a partnerek között van.
A bejelentés szerint a kiadók maguk szabhatják majd meg, miként jelenjenek meg a tartalmaik a keresőben – de dönthetnek amellett is, hogy ők egyáltalán nem kérnek ebből, és az ő cikkeiket ne használja fel az OpenAI a modelljei betanításához.
Jelentősen veszítenek piaci részesedésükből a hagyományos keresőmotorok – jósolja a Gartner.
Az, hogy egy „prototípussal” kezdik meg az ismerkedést a keresők világával, egy érthető lépés az OpenAI részéről. Korábban a hasonló MI-szolgáltatások gyakran okoztak kellemetlen perceket a fejlesztőiknek a bemutatás után, tudna erről mesélni a Google is – melynek szintén vannak már a keresőjében megjelenő MI-válaszok, igaz, hazánkban még hiába is keresi ezeket. Így a magyarok még nem ismerkedhetnek a ragasztós pizzával.
Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?