A kómában lévő emberek negyede valójában eszméleténél lehet – állítja egy tanulmány
Több ember lehet tudatánál kómában és hasonló állapotokban, mint azt a szakemberek eddig gondolták – egy friss vizsgálat szerint 25 százalékuk lehet eszméleténél, dacára annak, hogy a külvilággal nem, vagy csak minimálisan tud kapcsolatot tartani.
HVG
A súlyos agysérülésben szenvedő, a külvilágra fizikailag reagálni képtelen betegek legalább negyede valójában tudatánál lehet – mutat rá egy friss tanulmány, mely a The New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban jelent meg.
A kapcsolódó vizsgálatokba 353 embert vontak be a szakemberek; mindannyian fizikai trauma, szívroham, vagy stroke valamelyikét szenvedték el korábban. 241-en közülük egyáltalán nem tudtak reagálni az olyan tesztekre sem, melyek mindössze a hüvelykujjuk feltartását igényelték. A másik 112 páciens ezt még meg tudta tenni.
Valamennyi beteg átesett két agyi képalkotó vizsgálaton – egy fMRI-n, mely a mentális aktivitást méri, és egy EEG-n, ami az agyhullámokat figyeli. Minden résztvevőnek azt mondták, képzeljék el, ahogy épp teniszeznek, vagy a kezüket mozgatják.
Ezeket a kéréseket 15–30 másodpercen át folyamatosan ismételték, majd egy rövid szünet jött – ezt a procedúrát 6–8 alkalommal ismételték meg. A fizikai aktivitást nem mutató emberek 25 százalékánál agyi aktivitás volt megfigyelhető az fMRI vagy az EEG-vizsgálat során.
Az a 112 személy, aki reagálni tudott legalább a hüvelykujja felmutatásával az első vizsgálatokkor, valamivel jobban eredményt ért el az aktivitástesztek során is – de nem sokkal. Esetükben 38 százaléknál volt megfigyelhető állandó agyi aktivitás. Ennek hátterében a szakemberek szerint az állhat, hogy a tesztek mércéje magasan volt.
Még az idei évben további nyolc emberbe beültetnék a Neuralink gondolatolvasó chipjét, amelyet most kapott meg a második alany. A dolgot egyébként egy maratoni podcastbeszélgetésben jelentette be Elon Musk, különösebb hírverés nélkül.
A Nature felidézi: korábbi tanulmányok is jutottak már hasonló megállapításokra, egy 2019-es, 104 emberrel végzett vizsgálat során például 15 százalék mutatott ilyen viselkedést. A friss tanulmány azonban nagyobb, és ez az első, ami több központú – a vizsgálatokat ugyanis hat orvosi intézményben is elvégezték (Belgiumban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is).
A friss tanulmánynak ugyanakkor megvannak a maga korlátai, az egyes intézmények ugyanis például nem ugyanannyi feladatot alkalmaztak az EEG- vagy fMRI-vizsgálatok során, de a használt EEG-elektródák számában is lehetett eltérés.
Szükség van még tehát további vizsgálatokra, de elképzelhető, hogy néhány, érdemben reagálni képtelen, agysérülést szenvedett betegen lehet majd segíteni például agy-számítógép interfésszel (BCI), vagy az orvosi kezelés fenntartásával. Előbbivel egyébként az Elon Musk-féle Neuralink próbálkozik, és már a második emberbe is beültették az ehhez szükséges chipet. Ennek a lényege, hogy a páciens a gondolataival tud irányítani például egy egérmutatót. Ez megkönnyítheti a kommunikációt azok számára is, akik egyéb módon már nem tudnak kommunikálni az őket körülvevő világgal.
Donald Trump hangsúlyozta, hogy az iráni atomlétesítmények bombázása nem jelenti azt, hogy az USA háborúban állna. Évtizedek óta érvelnek hasonlóan amerikai elnökök, s alkotmányjogi értelemben az USA 1942 óta nem üzent hadat senkinek.
A kormányfő Diogo Jotáról, Lázár Jánosról és a Tisza Pártról is beszélt egy videós interjúban, meg arról, hogy a felesége szólt neki: ne engedjen be egy migránst sem.