A súlyos agysérülésben szenvedő, a külvilágra fizikailag reagálni képtelen betegek legalább negyede valójában tudatánál lehet – mutat rá egy friss tanulmány, mely a The New England Journal of Medicine tudományos folyóiratban jelent meg.
A kapcsolódó vizsgálatokba 353 embert vontak be a szakemberek; mindannyian fizikai trauma, szívroham, vagy stroke valamelyikét szenvedték el korábban. 241-en közülük egyáltalán nem tudtak reagálni az olyan tesztekre sem, melyek mindössze a hüvelykujjuk feltartását igényelték. A másik 112 páciens ezt még meg tudta tenni.
Valamennyi beteg átesett két agyi képalkotó vizsgálaton – egy fMRI-n, mely a mentális aktivitást méri, és egy EEG-n, ami az agyhullámokat figyeli. Minden résztvevőnek azt mondták, képzeljék el, ahogy épp teniszeznek, vagy a kezüket mozgatják.
Ezeket a kéréseket 15–30 másodpercen át folyamatosan ismételték, majd egy rövid szünet jött – ezt a procedúrát 6–8 alkalommal ismételték meg. A fizikai aktivitást nem mutató emberek 25 százalékánál agyi aktivitás volt megfigyelhető az fMRI vagy az EEG-vizsgálat során.
Az a 112 személy, aki reagálni tudott legalább a hüvelykujja felmutatásával az első vizsgálatokkor, valamivel jobban eredményt ért el az aktivitástesztek során is – de nem sokkal. Esetükben 38 százaléknál volt megfigyelhető állandó agyi aktivitás. Ennek hátterében a szakemberek szerint az állhat, hogy a tesztek mércéje magasan volt.
A Nature felidézi: korábbi tanulmányok is jutottak már hasonló megállapításokra, egy 2019-es, 104 emberrel végzett vizsgálat során például 15 százalék mutatott ilyen viselkedést. A friss tanulmány azonban nagyobb, és ez az első, ami több központú – a vizsgálatokat ugyanis hat orvosi intézményben is elvégezték (Belgiumban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is).
A friss tanulmánynak ugyanakkor megvannak a maga korlátai, az egyes intézmények ugyanis például nem ugyanannyi feladatot alkalmaztak az EEG- vagy fMRI-vizsgálatok során, de a használt EEG-elektródák számában is lehetett eltérés.
Szükség van még tehát további vizsgálatokra, de elképzelhető, hogy néhány, érdemben reagálni képtelen, agysérülést szenvedett betegen lehet majd segíteni például agy-számítógép interfésszel (BCI), vagy az orvosi kezelés fenntartásával. Előbbivel egyébként az Elon Musk-féle Neuralink próbálkozik, és már a második emberbe is beültették az ehhez szükséges chipet. Ennek a lényege, hogy a páciens a gondolataival tud irányítani például egy egérmutatót. Ez megkönnyítheti a kommunikációt azok számára is, akik egyéb módon már nem tudnak kommunikálni az őket körülvevő világgal.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
