A földrengés, azaz a földfelszín egy darabjának hirtelen bekövetkező mozgása elkerülhetetlen geológiai jelenség. Egyáltalán nem ritka, tulajdonképpen minden nap előfordul kisebb-nagyobb rengés. A többségük érzékelhetetlen az ember számára, viszont az érzékelhetők közül már olyan erősek is vannak, amelyek óriási károkat okozhatnak. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy mennyire váratlanul ér egy-egy lokációt a földmozgás.

Az Alaska Fairbanks Egyetem kutatói most azt állítják, hogy akár hónapokkal korábban jelezhetik a földrengést. A szakemberek – olvasható az egyetem közleményében – két nagy földrengést elemeztek: a 2018-as, Alaszkát érintő 7,1-es magnitúdójú rengést, valamint a 2019-ben Kaliforniát sújtó 6,4-7,1 erősségű rengéssorozatot. Felfigyeltek arra, hogy mindkét földrengés előtt körülbelül három hónapig abnormális, egészen kis erősségű regionális földmozgások fordultak elő Alaszka déli-középső részének és Dél-Kaliforniának 15-25 százalékán.

A 2018. november 30-i földrengés utáni károk az alaszkai Chugiak közelében, a Glenn Highway-en

Alaska Department of Transportation and Public Facilities

Gépi tanulást bevetve a földrengések katalógusaiból származó adatkészletek elemzésével már nagy biztonsággal meg lehetett jósolni a „nagy” földrengés idejét. Az említett alaszkai földrengés esetében például azt találták, hogy körülbelül három hónappal a november 30-ai esemény előtt hirtelen körülbelül 80 százalékra nőtt a 30 napon belüli vagy annál rövidebb idő alatt bekövetkező nagy földmozgás valószínűsége, majd 85 százalékra néhány nappal a bekövetkezés előtt. Hasonló valószínűségi megállapításokat tettek a kaliforniai földrengéssorozat modellezése esetében is: mintegy 40 nappal korábban már „tudtak” a földrengésről. A kutatók az előre jelző aktivitást a kőzetekben lévő folyadék nyomásváltozásával magyarázzák.

A Nature Communications folyóiratban bemutatott algoritmust hamarosan közel valós idejű helyzetekben tesztelik, hogy megkíséreljék kezelni a földrengés-előrejelzés lehetséges kihívásait. Arra viszont figyelmeztetnek, hogy a módszert nem szabad új régiókban alkalmazni anélkül, hogy az algoritmust ne képezték volna ki az adott terület történelmi szeizmicitásával.

Azt is megjegyezték, hogy a megbízható földrengés-előrejelzés készítése gyakran ellentmondásos, a geológiai bizonytalanságok jelentős etikai és gyakorlati kérdéseket is felvetnek. Míg ugyanis a téves riasztások szükségtelen pánikhoz, gazdasági zavarokhoz és a közbizalom elvesztéséhez vezethetnek, az elmulasztott előrejelzések katasztrofális következményekkel járhatnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.