szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Egy hulladékkezelő cégnél tesztelték először élesben azt az új technológiát, ami extra hő bevonása nélkül képes megkötni az ipari füstben lévő szén-dioxid egy részét.

A globális felmelegedés ellen folytatott küzdelem egyik legfontosabb sarokköve, hogy sikerüljön valamilyen módon kinyerni a légkörből az ott keringő szén-dioxidot, illetve, hogy minél kevesebb új anyag kerüljön a levegőbe. Az ezeket lehetővé tévő technológiákat azonban gyakran éri az a kritika, hogy a kifejlesztésük költséges és sokáig tart. Itt jöhet képbe egy norvég fejlesztés, ami képes lehet hatékonyan megkötni az ipari füstben lévő szén-dioxidot.

A Stiftelsen for industriell og teknisk forskning (Sintef) nevű vállalat kutatói egy, az eddigieknél egy egyszerűbb technológiát terveztek ehhez – írja az Interesting Engineering. Ez lett a Continuous Swing Adsorption Reactor (CSAR), melynek lényege, hogy hőszivattyút és vákuumszivattyút használ az ipari füstgázokban lévő szén-dioxid hatékony megkötésére.

A szakemberek egy kísérleti reaktort is építettek, ami naponta 100 kilogramm szén-dioxidot volt képes megkötni. Ez egy év alatt 36,5 tonnával kevesebb üvegházhatású gázt enged a légkörbe.

Mínusz 100 ezer tonna: 3,6 milliárdot ad a Google egy amerikai cégnek, hogy ne legyen szén-dioxid a légkörben

Felpörgetné a Google a cég kizöldítését, ebben pedig most az amerikai Holocene nevű cég lehet az újabb partnere.

A rendszer nagy előnye, hogy rendkívül energiatakarékos, különösen akkor, ha megújuló forrásból származó elektromos áramot használnak a szivattyúk működtetéséhez. Ennek köszönhetően a fejlesztés a már meglévő üzemekbe is beépíthető.

A technológia kulcsa, hogy két reaktor működik egyszerre. Az egyik alacsony hőmérsékleten leválasztja a szén-dioxidot a füstről, aminek hatására hő keletkezik. Ez megemeli a hőmérsékletet a második reaktorban, ahol felszabadul a gáz, amit végül aztán tárolni tudnak.

A fejlesztést egy norvég hulladékkezelő üzemben, a BIR AS-ben tesztelték le a szakemberek. A BIR-ben évente 200 ezer tonna háztartási hulladékot dolgoznak fel, hogy abból villamos energiát és távhőt állítsanak elő. Ez a folyamat azonban éves szinten 250 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezi. A tesztelés során kiderült, hogy élesben pontosan úgy működik a két reaktor, mint a laboratóriumi környezetben.

Az üzem azért is volt kiváló terep a teszteléshez, mert a BIR AS célkitűzése szerint 2030-ra évente 100 ezer tonna szén-dioxidot kötne meg. Ehhez segíthet hozzájárulni az újfajta technológia is.

A szakemberek emellett más területeken, például a cementgyártásban is bevetnék a megoldást. A jövőben egy spanyol cementgyárban telepíthetik majd a két reaktort.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!