Mínusz 100 ezer tonna: 3,6 milliárdot ad a Google egy amerikai cégnek, hogy ne legyen szén-dioxid a légkörben
Felpörgetné a Google a cég kizöldítését, ebben pedig most az amerikai Holocene nevű cég lehet az újabb partnere.
Egy hulladékkezelő cégnél tesztelték először élesben azt az új technológiát, ami extra hő bevonása nélkül képes megkötni az ipari füstben lévő szén-dioxid egy részét.
A globális felmelegedés ellen folytatott küzdelem egyik legfontosabb sarokköve, hogy sikerüljön valamilyen módon kinyerni a légkörből az ott keringő szén-dioxidot, illetve, hogy minél kevesebb új anyag kerüljön a levegőbe. Az ezeket lehetővé tévő technológiákat azonban gyakran éri az a kritika, hogy a kifejlesztésük költséges és sokáig tart. Itt jöhet képbe egy norvég fejlesztés, ami képes lehet hatékonyan megkötni az ipari füstben lévő szén-dioxidot.
A Stiftelsen for industriell og teknisk forskning (Sintef) nevű vállalat kutatói egy, az eddigieknél egy egyszerűbb technológiát terveztek ehhez – írja az Interesting Engineering. Ez lett a Continuous Swing Adsorption Reactor (CSAR), melynek lényege, hogy hőszivattyút és vákuumszivattyút használ az ipari füstgázokban lévő szén-dioxid hatékony megkötésére.
A szakemberek egy kísérleti reaktort is építettek, ami naponta 100 kilogramm szén-dioxidot volt képes megkötni. Ez egy év alatt 36,5 tonnával kevesebb üvegházhatású gázt enged a légkörbe.
Felpörgetné a Google a cég kizöldítését, ebben pedig most az amerikai Holocene nevű cég lehet az újabb partnere.
A rendszer nagy előnye, hogy rendkívül energiatakarékos, különösen akkor, ha megújuló forrásból származó elektromos áramot használnak a szivattyúk működtetéséhez. Ennek köszönhetően a fejlesztés a már meglévő üzemekbe is beépíthető.
A technológia kulcsa, hogy két reaktor működik egyszerre. Az egyik alacsony hőmérsékleten leválasztja a szén-dioxidot a füstről, aminek hatására hő keletkezik. Ez megemeli a hőmérsékletet a második reaktorban, ahol felszabadul a gáz, amit végül aztán tárolni tudnak.
A fejlesztést egy norvég hulladékkezelő üzemben, a BIR AS-ben tesztelték le a szakemberek. A BIR-ben évente 200 ezer tonna háztartási hulladékot dolgoznak fel, hogy abból villamos energiát és távhőt állítsanak elő. Ez a folyamat azonban éves szinten 250 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezi. A tesztelés során kiderült, hogy élesben pontosan úgy működik a két reaktor, mint a laboratóriumi környezetben.
Az üzem azért is volt kiváló terep a teszteléshez, mert a BIR AS célkitűzése szerint 2030-ra évente 100 ezer tonna szén-dioxidot kötne meg. Ehhez segíthet hozzájárulni az újfajta technológia is.
A szakemberek emellett más területeken, például a cementgyártásban is bevetnék a megoldást. A jövőben egy spanyol cementgyárban telepíthetik majd a két reaktort.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A biztos pártválasztók között 68 százalék szavazna a kormánypártra.