Letaglózó eredmények: egy friss kutatás szerint rengeteg fiatal kockáztat maradandó halláskárosodást a hangos zenehallgatás miatt. Ráadásul nem csak a fej- és fülhallgatók veszélyesek.
HVG
Ön hogyan szokott zenét hallgatni? Egy friss, a BMJ Global Health Journal tudományos folyóiratban megjelent publikáció szerint ugyanis nagyon nem mindegy: a zenehallgatási szokásaival veszélybe sodorhatja a hallását.
Azt már valószínűleg a legtöbbet hallották, hogy érdemes elkerülni a hangos zenehallgatást fej- és fülhallgatóval, de most tudományos bizonyítást nyert, hogy tényleg érdemes erre odafigyelni: a publikáció szerint ugyanis 670 millió és 1,35 milliárd közé tehető azon fiatalok száma, akik hallásvesztéssel nézhetnek szembe a zenehallgatási szokásaik miatt.
Az elemzés során 33 tanulmányt fésültek át a szakemberek, melyek együttesen több mint 19 000 embert vizsgáltak a 12–34 év közötti korosztályból. A hangos zenehallgatás két forrására fókuszáltak: a fej- és fülhallgatókra, valamint az élő zenei rendezvényekre.
Az első vizsgálatok alapján egészen ígéretesen lehet helyreállítani az örökletes siketséget egy új génterápiával, melynek köszönhetően két gyerek életében először hallhatott zenét.
Megállapítást nyert: a fiatalok 24 százaléka hallgatja az eszközein a zenét olyan hangosan, ami már káros a hallásukra. Az élő eseményeknél már a vizsgált emberek 48 százaléka volt kitéve egészségtelenül magas hangerőnek a koncerteken és hasonló eseményeken. A kettő együtt már zaj okozta halláskárosodást (NIHL) okozhat – összegez a BGR.
Ráadásul a hangos zenehallgatás olyan, az egész életet végigkísérő problémákhoz is vezethet, mint a fülzúgás (tinnitus). Az új kutatás a WHO 2015-ös jelentésére alapul, mely úgy becsülte, hogy 1 milliárd fiatal hallása lehet hasonló veszélyben. A szakemberek sürgetik a világ vezetőit, hogy tegyenek lépéseket a biztonságosabb zenehallgatás előmozdítása érdekében.
A megelőzés azonban egyszerű: igyekezzen például alacsonyabb hangerővel zenét hallgatni az eszközein.
„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.
