A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A hatékony edzés esetében gyakran hallani a következetesség szót, ezért is keserednek el azok, akiknek valamiért egy időre le kell állniuk. A finn Jyväskylä Egyetem Sport- és Egészségtudományi Karának kutatói ezt a problémát vizsgálták, pontosabban az izommemória mechanizmusát. Arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha valaki egy 20 hetes erősítő edzési ütemterv közepén 10 hétre leáll, hogyan befolyásolja a szünet az izomméretet és az erőveszteséget.
Kiterjedt, 30 héten át tartó vizsgálatukba 55 képzetlen felnőttet (akiknek életkora a 20-as éveik végétől a 30-as éveik közepéig terjedt) osztottak véletlenszerűen két csoportba. 22-en húsz héten át hetente kétszer edzettek, az izomerőre és -méretre összpontosítva. A többiek ugyanazt a rutint követték az első tíz hétben, majd a vizsgálat közepén tíz hétre abbahagyták az edzést, majd a huszadik héten visszatértek a heti kétszeri edzéshez.
Ez utóbbi csoportnál azt találták, hogy ugyan az izomtömeg csökkent, azonban az izomerő nem lett annyival kevesebb, mint ahogyan azt várták. Ezt a kutatók azzal magyarázták, hogy az idegrendszer változásai tartósabbak lehetnek, mint az izmok perifériás változásai.
A szünet utáni első hetekben nagyon gyors volt a fejlődés, és mindössze néhány hét után újra azon a szinten voltak, mint a pihenő előtt. Ami pedig még érdekesebb: azoknál, akik 20 hétig folyamatosan edzettek, az első 10 hét után visszaesést tapasztaltak az izom növekedésben, és azok, akik szünetet tartottak, hamar felzárkóztak, sőt a vizsgálat végére bizonyos mértékekben meg is haladták végig edző társaikat. Bár a szünet alatt az izomméret csökkent, azonban a szünet időtartamánál jóval rövidebb idő alatt újra szinten volt, azaz nem kell azon aggódni, hogy egy leállás után nulláról kell majd kezdeni.
A tudósok úgy vélik, hogy az izommemória a szervezet módja annak, hogy megőrizze a korábbi edzési időszakok alkalmazkodását. A tanulmányok azt sugallják, hogy mindez sejtszintű változásokkal jár, például megnövekedett magok számával az izomsejtekben, és potenciálisan genetikai módosulásokkal is, amelyek lehetővé teszik a gyorsabb növekedést az edzésbe való visszatérést követően. Bár még mindig spekulatívak, ezek a mechanizmusok magyarázatot adhatnak arra, hogy az izomméret és -erő növekedése gyakran a vártnál gyorsabban tér vissza egy szünet után.
A finn kutatók is az izommemória működését vizsgálnák sejt- és molekuláris szinten a következőkben, hogy új ismereteket szerezzen arról, hogyan reagál a test az edzés során bekövetkezett változásokhoz, és jobban megmagyarázhassák ezt a jelenséget.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
