A városi, még inkább a nagyvárosi zaj nem mondható kellemesnek, mi több, ennél jóval többről van szó. Erre irányuló kutatások már korábban kimutatták, hogy a közlekedési zaj növeli a szorongást, a depressziót, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A természeti környezet hatása egészen más: csökkenti a stresszhormonok szintjét, javítja a kognitív funkciókat. De vajon mi történik, ha kombinálják ezeket, például úgy, hogy a nagyvárosokban természetes környezeteket alakítanak ki.

A Nyugat-Angliai Egyetem kutatói e kérdés nyomába eredve 68 önkéntes diákot vontak be kísérleteikbe. A résztvevőknek három rövid hanghatást kellett meghallgatniuk. Egy napkeltekor rögzített természeti hangképet, ugyanezeket a hangokat 32 km/órás közúti közlekedési hangokkal, illetve 64 km/órás forgalmi zajokkal kombinálva. Ezután értékelték a kísérleti alanyok általános hangulatát, szorongását a hangok meghallgatása előtt és után.

Nem volt meglepő, amit tapasztaltak: a természeti hangok hallgatása csökkentette a stressz- és szorongásszintet, azonban egyből csökkentek az előnyös hatások, amikor bezavartak a közlekedési zajok. Annál nagyobb volt e csökkenés, minél gyorsabb volt a forgalom.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az antropogén (emberi eredetű) hangképek, beleértve a közlekedési hangokat, elfedhetik a természetes hangképek, köztük a madárdalok stresszre és szorongásra gyakorolt ​​pozitív hatását. A városok forgalmi sebességének csökkentése azonban pozitív beavatkozás lehet a természethez való hozzáférés javítására. A technológiai megoldások, mint például a hibrid és elektromos járművek széles körben elterjedt alkalmazása, valamint az olyan várostervezési stratégiák, mint a zöldterületek tranzitútvonalakba való integrálása, potenciális lehetőségeket kínálnak a zajszennyezés hatásának mérséklésére, és az emberek javát szolgálják a városi környezetben” – írják a kutatók a PLOS One folyóiratban megjelent tanulmányukban.

A tanulmányban a korlátokat is elismerik. A megkérdezettek fiatal egyetemi hallgatók voltak, azaz nem fedték le a városi lakosság sokszínű demográfiai jellemzőit. A jövőben tehát azt is vizsgálni kell, hogy miként befolyásolja a hangzásképek hatását az életkor, a kulturális háttér és a természettel való kapcsolat.

Ettől függetlenül a várostervezők és döntéshozók már most levonhatnak érdekes tanulságokat a kutatásból: a városi zajterhelés csökkentésével és a természet várostervezésbe való beépítésével sokat lehet javítani a városlakók életminőségén.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.