A tervek szerint jövő héten indul a Holdra az Intuitive Machines második holdszondája, az Athena. A fő célja az lesz, hogy jeget keressen, de van egy külön figyelmet érdemlő alkatrész is integrálva bele, méghozzá a Nokiától: a Lunar Surface Communication System (LSCS), ami nem más, mint egy kommunikációs rendszer. Ez több más, a fedélzeten lévő eszköz számára is biztosítja majd a kapcsolatot, és segíti, hogy vissza lehessen küldeni az adatokat és képeket a Földre.

Mint az IFL Science kifejti, a szonda a Shackleton-kráter gerincének közelségében fog landolni, ami egy olyan része a Holdnak, ahol magas a napsütéses órák száma – teljesen nem is nyugszik el soha, legfeljebb alacsonyan van a horizonton. Ebben a régióban landolnak majd az Artemis-program űrhajósai is, már ha lesz még új holdprogram.

De visszakanyarodva az Athenára: a 4G-s kommunikációs rendszert a Nokia Bell Labs és a NASA fejlesztette, és ez fogja összekapcsolni a Nova-c leszállóegységet a Mobile Autonomous Prospecting Platform (MAPP) roverrel, valamint a Micro-Nova Hopper nevű leszállóegységgel.

Ezzel voltaképpen a Holdra is eljut a mobiltechnológia, lényegében ugyanazon elven működve, mint amit már a Földön is megismerhettünk. A dolognak vannak azonban nehéz pontjai, például az, hogy kicsit másak a körülmények: zord környezetben kell helytállnia a rendszernek, a hőmérséklet is drámaian megváltozhat rövid idő alatt. A nappali 121 Celsius-fokot éjjel -133 válthatja; a Shackleton-kráteren belül, állandó árnyékban pedig akár -246 Celsius-fokig is csökkenhet a hőmérséklet.

És akkor arról még nem is esett szó, hogy a Holdra vezető út is rázós, így a Nokiának a strapabíróságot is figyelembe kellett vennie, miközben fontos szempont az alacsony energiafogyasztás és a megbízhatóság is. Az eszközzel nyert tapasztalatok pedig a földi mobilhálózatokban is hasznosíthatók lehetnek, így a végén még itt is jól jöhet ez a tudás.

A NASA által támogatott Intuitive Machines február végén juttatta a Hold felszínére az Odysseus nevű űreszközét – a cég számára ez történelem volt, lévén ők voltak az elsők, akik privát cégként érték el ezt, míg Amerika számára visszatérés a holdfelszínre 1972 után.

A leszállás ugyanakkor nem sikerült tökéletesen: a holdszonda megbotlott, és az oldalára borult, noha használható maradt. Végül hét nap után állt le végleg.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.