Saját Mars-járót indít Európa 2028-ban, 2 méter mélyre fúr majd a bolygón – videó

Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars-járója, a Rosalind Franklin-rover a tervek szerint 2030-ban landolhat a Marson.

  • HVG HVG
Saját Mars-járót indít Európa 2028-ban, 2 méter mélyre fúr majd a bolygón – videó

Mintegy 150 millió fontot, vagyis körülbelül 72,2 milliárd forintot adott az Európai Űrügynökség (ESA) az Airbusnak, hogy be tudja fejezni a Rosalind Franklin-rovert. Ha sikerül, akkor ez lehet Európa Mars-járója – írja az Interesting Engineering. A pénzből a landolást segítő rendszert fejezheti be az Airbus, a tervek szerint pedig 2028-ban indulna útnak a jármű.

A Rosalind Franklin-rover – amely a világhírű angol tudós, Rosalind Franklin után kapta a nevét – nukleáris meghajtást fog használni, hogy bírja a strapát a felszínen, ahol a hőmérséklet akár -73 Celsius-fokra is csökkenhet. A radioizotópos fűtőegységek bomló izotópokat, például amerícium-241-et használnak a hő és a villamos energia előállítására.

A Mars-járó a tervek szerint 2 méter mélyre fúrna le a talajba, hogy mintákat vegyen a felszín alatti jégből. Ha sikerül, akkor akár megkövesedett ősi mikrobákat is találhat, de további információkkal szolgálhat a Naprendszer keletkezését illetően is. Paul Bate, az Egyesült Királyság Űrügynökségének vezérigazgatója szerint a küldetés segíthet azt tisztázni, hogy volt-e valaha élet a Marson.

A mission for the Rosalind Franklin rover

Trailer of the ExoMars Rosalind Franklin mission. In 2028, ESA will launch its most ambitious exploration mission to search for past and present signs of life on Mars. Enjoy the ExoMars Rosalind Franklin mission in minute detail – everything down to the colour and size of the wires, sticky tape and scratches.

Az Airbus szakemberei nemcsak a leszállást segítő rendszert építik meg, hanem egy olyan futóművet is, ami képes kibírni a landolást. A leszállóegység két oldalára egy-egy rámpát szerelnek majd fel, ami segíthet lejutni a rovernek.

A brit Aberystwyth Egyetem mérnökei eközben egy infravörös spektrométert is építenek, amivel a Mars-járó az ősi élet utáni kutatás szempontjából a legígéretesebb kőzeteket igyekszik azonosítani a fúráshoz. „A Rosalind Franklin lesz az első marsi rover, amely képes mintákat elemezni két méterrel a felszín alatt a múlt vagy a jelenlegi élet után kutatva” – hangsúlyozta Kata Escott, az Airbus tudósa.

A rover a tervek szerint 2030-ban szállhat le a Marson, így elkerülné a szezonális porvihart.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.