Régóta vizsgálják már a tudósok, hogy a Hold erőforrásait miként lehetne felhasználni egy jövőbeni holdbázis működtetéséhez. A talajban lévő víz értékes nyersanyag lehet mind az űrhajósok ellátása, mind pedig a rakéták megtankolása szempontjából, a felszínen található por pedig a bázis építőanyagául szolgálhat.

Úgy tűnik azonban, hogy más célra is jó szolgálatot tehet a por. A Potsdami Egyetem kutatói arra jutottak, hogy a segítségével nemcsak a bázis építhető fel, de napelemek is készíthetők belőle. A kutatók úgynevezett „holdüveg” napelemeket terveztek, amelyekhez mesterséges holdport olvasztottak meg, majd egy perovszkit kristályréteggel kombinálták, így működő panelt hoztak létre.

A kutatók szerint az eszköz könnyebb és olcsóbb lehet, mint a földi változatok, ráadásul a sugárzást is jobban bírhatják. Eredményeiket a Device című folyóiratban tették közzé.

Felix Lang, a tanulmány vezető szerzője szerint bár az űrben jelenleg használt szilícium alapú napelemek elképesztő, 30-40 százalékos hatásfokkal dolgoznak, komoly hátrányuk, hogy nagyon drágák. Ráadásul nehezek is, mert üveget használnak burkolatként. A Hold saját regolitjának felhasználása azonban változást hozhat. A holdüveget közvetlenül a Hold felszínén létrehozva, és a Földről hozott vékony perovszkit kristályréteggel párosítva a kutatók azt találták, hogy 99 százalékkal csökkenteni lehet a napelemekhez tartozó indítási tömeget – írja a The Next Web.

A kutatók szerint a Holdon minimális erőfeszítést és energiát igényelne a napelemek létrehozása, mivel ahhoz nyers regolit is használható, nem kell hozzá az, hogy előzetesen feldolgozzák a holdport. Emellett az ívelt tükrök segítségével annyi napenergiát lehet egy pontba fókuszálni, hogy az üveggé olvassza a regolitot.

A fejlesztésnek ugyanakkor vannak hátrányai is. Mivel a holdüveg nyers regolitból készül, nem átlátszó, hanem tejfehér, ami korlátozza fénygyűjtési potenciálját. A potsdami csapat legjobb prototípusai körülbelül 12 százalékos hatékonyságot értek el, ami nagyjából a fele a hagyományos perovszkit cellákénak. A szimulációk alapján azonban ez az érték végül feltornászható a hagyományos napelemek szintjére.

A kutatók szerint a legnagyobb kihívás most az, hogy laboratóriumon kívül is sikerüljön nagy mennyiségben holdüveget létrehozni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.