A ceruza és a mérőszalag alapkellékei a famegmunkálásnak. A korszerű technika azonban itt is felváltja a hagyományos eszközöket: a kiterjesztett valóság (AR) használata sosem látott pontosságot kínál az asztalosoknak, de úgy, hogy őket sem hagyja ki a folyamatból.
Ha asztalosmunkákról van szó, vannak már roppant precíz gyári robotok, azonban ezek drágák, ráadásul az embert is kihagyják a munkából. A Lausanne-i Egyetem (EPFL) kutatói viszont egy olyan hibrid megoldást fejlesztettek, amelyik meghagyja a folyamatban az embert, azonban hihetetlen pontossággal vezeti annak kezét, méghozzá a kiterjesztett valóságnak (AR-nek) köszönhetően.
A rendszer hardvere egy képernyő, amely egy virtuális munkaterületet jelenít meg a tényleges fadarabok felett. Előtte azonban a felhasználó beszkenneli a megmunkálandó fadarabokat, így tudatja a rendszer szoftverével, az Augmented Carpentryvel, hogy milyen munkadarabon kell dolgoznia. Ezután minden egyes darabra ragasztós hátlapú jelölőt helyeznek el – ez lehetővé teszi a rendszer számára, hogy később azonosítsa az adott darabot, és tájolni tudja a háromdimenziós térben. Végül a felhasználó feltölti a famegmunkálási projekt terveit, amely közvetlenül a programba kerül 3D-ben, majd megjelenik a kiterjesztett valóságban.
A fadarabokat ekkor már különböző színű vonalak borítják, legalábbis a kiterjesztett valósásban. Ezek számos jelzést adnak azzal kapcsolatban, hogy miként kell elhelyezni a szerszámot, milyen mélyre kell fúrni, mi a megfelelő vágási szög, milyen hosszú legyen a vágás stb. Az említett vonalak egyébként a milliméter törtrészéig pontosak, és ugyanazokon a helyeken maradnak a megjelenített fán, még akkor is, ha a kamera perspektívája eltolódik a felhasználó perspektívájával együtt. Mindez jelentősen csökkenti az emberi hibák kockázatát, és javítja a pontosságot az összeszerelés során.
„Rendszerünk egy érzékelő mechanizmust és integrált érzékelőket tartalmaz, amelyek valós időben adnak visszajelzést” – mondja Andrea Settimi, az EPFL PhD-hallgatója, vezető kutató, hozzátéve, hogy ha például megcsúszik a famegmunkáló szerszám vagy az általa vágott gerenda, a virtuális fedőréteg a tényleges fadarabhoz igazodik, így az asztalos azonnal láthatja, hogyan kell korrigálni a mozgását.
Az egyik legnagyobb kihívás, amellyel a fejlesztők szembesültek, a számítógépes látás algoritmusainak betanítása volt arra, hogy figyelmen kívül hagyják az egyes felvételek hátterében látható, nem a konkrét projekthez kapcsolódó eszközöket és fadarabokat – egy tipikus műhely vagy gyár ugyanis tele van ilyen „zavaró tényezőkkel”.
„Ez a nyílt forráskódú rendszer az első lépés egy olyan hibrid folyamat felé, amely egyesíti az ember ügyességét a számítógépes feldolgozás megbízhatóságával. Az Augmented Carpentry készen áll arra, hogy a digitálisan támogatott fakivágási módszereket megfizethetővé tegye a fejlődő országok kisvállalkozásai, famegmunkálói és építőipari szakemberei számára” – vélik az EPFL kutatói.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára az ellenzékieket.
